1940 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?

Kérdés: Cégünk üzlethelyiséget ad bérbe. Minden hónapban ugyanazt az összeget számlázzuk a partnernek, amely összeg az előző félév elszámolása alapján vetített költség egy hónapra. Az összeg tartalmazza a közüzemi díjakat, a munkabéreket, az anyagköltséget, a szolgáltatási díjakat. Az adott félév után tételes elszámolás alapján a költségek különbözetét helyesbítő számlával korrigáljuk. A havonta leszámlázott összegeket előlegként kell-e elszámolni, vagy üzemeltetési díjként? A különbözetről a számlát milyen formában kell kialakítani? Ha a második félév elszámolása és annak leszámlázása a mérlegkészítés után történik, kell-e önellenőrzést folytatni?

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra a számlahelyesbítés szabálya, ebben kérnénk tanácsukat. Mi történik a következő esetekben? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz a vevő neve és címe. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa csökken. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja? – Visszakapom a vevőtől a számlát, mert rossz volt a számlán szereplő fizetendő összeg, új számlát kell kiállítanom, és a fizetendő áfa nő. A számla április 29-i teljesítéssel készült, de május 22-én kaptam vissza. Mi lesz a helyesbítő számlával egy tekintet alá eső okirat teljesítési időpontja, és mi lesz az új számla teljesítési időpontja?

Kérdés: A közhasznú besorolással rendelkező nonprofit kft. 2009. évben szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezett?

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozik cégünk. Előre meghirdetett pontgyűjtő akció keretében vásárlási utalványt adnánk a pontokat beváltó vevőinknek. Mi a helyes adózási és számviteli eljárás?