1940 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Mi a hiba, és egyáltalán van-e hiba a következő kiállított számlában? A számla felrésze, valamint a teherautóra vonatkozó azonosítási adatok hibátlanul szerepelnek a számlában, kifogást a hatóság a lentebb említett sorokban talált. Véleménye szerint a számlán nem szerepeltethettük volna a 8 580 000 Ft-ot, csak a 8 080 000 Ft-ot. Valamint az előlegről azt állítja a hatóság, hogy az rákerülhet a számlára, de ez sérti a világosság, illetve a szabályszerűség elvét. Ezért sem alakilag és tartalmilag nem megfelelő a számla, így az áfa nem kiutalható. Végszámla tartalma: Ellenérték 7 150 000 Ft + 20,00% áfa 1 430 000 Ft Ellenérték összesen 8 580 000 Ft Előlegre befizetve számla alapján -416 667 Ft +20,00% áfa -83 333 Ft Összesen -500 000 Ft Fizetendő 8 080 000 Ft

Kérdés: Az adótörvények helyenként úgy vannak megszerkesztve, hogy alkalmazásuk, értelmezésük magyarázatra szorul. A törvényi előírások helyes alkalmazása érdekében időnként megjelennek az Adó újságban PM- és APEH-elnöki irányelvek. Az irányelvekben leírtak alkalmazása kötelező-e a vizsgálatok során az APEH Megyei Igazgatóságok ellenőreire nézve?

Kérdés: Az ajánlati biztosítékként kapott összegről kell-e számlát kiállítani? Ez áfás összegnek minősül? Ha minden rendben lezajlott, és vissza kell fizetni, mi a teendő? Ha nem megfelelő a teljesítés, és beszámításra kerül, hogyan kell eljárni?

Kérdés: Az Áfa-tv. 48. §-ának (7) bekezdése szerint a visszaigényelhető adót (áfát) csökkenteni kell a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig ki nem fizetett adóval. Mi a helyzet akkor, ha egy havi áfabevalló cégnél önellenőrzést kell elvégezni 2006. év június hónapjára vonatkozóan, mert korábban tévesen került megállapításra az áfa? Kérhető-e annak a számlának az áfája (a kiutalás feltételei adottak), ha az önellenőrzés esedékessége 2007. szeptember 12-e, és a számla 2006 decemberében lett teljesen kifizetve? Visszaigényelhető-e az áfa összege a most összeállított önellenőrzési bevallásba, ha a számla 2006. júniusi teljesítésű, nem lett megfizetve 2006. július 20-ig, viszont az önellenőrzés esedékessége előtt (2006 decemberében) már teljes egészében ki lett egyenlítve a számla?

Kérdés: Egyéni vállalkozó főtevékenysége építőipari szolgáltatás. Uniós adószámmal rendelkezik, és alanya az áfának. Németország területén végez szolgáltatást, a teljesítményt EUR-ban számlázza, áfamentesen. A megrendelő a számla összegére 19 százalékot rászámol, és az így kapott bruttó összeg 15 százalékát levonja, és befizeti a saját adóhatóságához. Pl.: számla végösszege: 2000 EUR bruttósított összeg: 2380 EUR levonás 357 EUR vállalkozónak fizetett 1643 EUR Az egyéni vállalkozó által csatolt eredetiségigazolást a megrendelő nem veszi figyelembe. Mi a teendő? Milyen jogcímen von le a megrendelő a számla összegéből? Minek tekintendő ez a levont összeg, amit a német adóhatóság le is igazolt? Van-e mód az összeg visszaigénylésére? Jól számláz-e a vállalkozó?

Kérdés: A közhasznú alapítványnak kell-e számlát vagy nyugtát kiállítania a magánszemélyektől és más társaságoktól kapott pénzbeli támogatásról, amelyről a törvény által előírt igazolást bocsát ki?

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?

Kérdés: Magyarországi székhelyű cég telefonszámláját teljes összegben továbbszámlázza egy szlovák székhelyű cégnek. Éves szinten nem lesz 10 000 euró a számlák végösszege. A belföldi cég közösségi adószámmal rendelkezik. Áfalevonási joga van-e a cégnek? Az áfaelszámolás tekintetében hogyan kell eljárni a két cégnek? Az áfabevalláson be kell írni a továbbszámlázott összeget, és levonásba is lehet helyezni?

Kérdés: Egy helyiség-bérbeadási szerződésben az alábbi meghatározás található, hol kaucióra, hol óvadékra vonatkozóan: "A Bérbeadó jogosult az óvadékot (kauciót) igénybe venni a Bérlő által fizetendő, de nem teljesített bérleti díj, azok járulékai, illetve a jelen Szerződésből eredő egyéb követelések kiegyenlítésére." Korábban a szerződések szövegében kaució szerepelt, és az áfásan lett kiszámlázva. Áfaellenőrzések során az APEH ezt nem kifogásolta meg. Egy másik cégnél a szövegben óvadék szerepel, itt viszont mentesen számlázták az óvadékot. Az APEH-ellenőrzések során szintén nem tett kifogást. Kérdés, hogy a fenti esetben az óvadékot mentesen vagy áfásan kellene számlázni?

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?