1940 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk gépeket hoz be Németországból, amelyeket Magyarországon értékesít. A garanciális javításokat a társaság végzi el, majd a külföldi szállító az általa garanciális javítás költségeként elismert összegről negatív előjelű számlát állít ki. Hogyan és milyen árfolyammal kell könyvelni ezeket a "jóváíró" számlákat, illetve hogyan kell kezelni áfa szempontjából?

Kérdés: 2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?

Kérdés: Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?

Kérdés: Egyik alvállalkozónk mérnöki szolgáltatást nyújt – rajtunk keresztül – Ausztriában lévő üzem gépeinek, berendezéseinek karbantartásához. Mi, mint magyarországi székhelyű és nyilvántartású adóalany, saját nevünkben rendeljük meg az alvállalkozótól a mérnöki szolgáltatást, melyet továbbhárítunk egy osztrák adóalany részére (aki a berendezések tulajdonosa). Kérdésünk, hogy az alvállalkozó számláját áfásan vagy áfa nélkül nyújthatja be felénk? További kérdésünk, hogyan változik a számlázás módja, ha mi (a megrendelő) bejelentkezünk Ausztriában is adóalanyként?

Kérdés: Egy uniós országbeli vevő árut vásárolt magyarországi eladótól. Az áruját társaságunkkal tároltatta itt, Magyarországon saját országába történt kiszállításáig. Kell-e a tárolási díjról kiállított számlában áfát felszámítanunk? Mi lenne a helyes eljárás abban az esetben, ha az eladó és a tároló cég is mi lennénk?

Kérdés: Terheli-e áfafizetési kötelezettség a magyar megrendelő – mint fővállalkozó – felé számlázott, Romániában végzett szennyvízátemelő-tisztítás után a szintén magyar adóalany kft.-t? Vagy ez esetben, mivel a teljesítés helye a Közösség másik tagállama, és így mint áfaterületi hatályon kívül eső szolgáltatás minősíthető, nem kell áfát felszámítani?

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság, amely a bevételei jelentős részét euróban realizálja, van euróban vezetett bankszámlája, fizethet-e tagjainak euróban osztalékot? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni a forintban megállapított osztalék euróban történő átváltásánál?

Kérdés: Pályázat útján intézményünk 20 százalék önrész megfizetésével nagy értékű tűzoltó-technikai eszközökhöz jutott. Könyveléskor az alkalmazott gyakorlat: a becsült önrészt már az eszközök beszerzése előtt meg kell fizetni: T 392 – K 321; az eszköz beérkezése és az elszámolás megérkezése után a beszerzett eszköz áfa nélküli értéke 20 százalékával: T 13132 – K 392; a beszerzett eszköz 20 százalékára jutó áfa: T 182 213 – K 392; az önrésznek megfelelő összegben: T 13112 – K 41231; a 80 százaléknak megfelelő összegben (mint térítésmentes): T 13112 – K 41231. A könyvvizsgáló szerint az önrészt úgy kell kezelni, mint a felhalmozási célú támogatásértékű kiadást. Mi a követendő eljárás? Ha a megfizetett önrész több, mint az eszköz tényleges 20 százaléka, a visszafizetett különbözetet milyen bevételként számoljuk el?

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?