Minőségvizsgálathoz kötött eladási ár

Kérdés: Társaságunk olyan szerződést köt partnereivel, amelyben bázisminőséget határoznak meg, arra alapozva az egységárat. A termék tulajdonjogának átszállásakor a szállító kiállítja a számlát. Az áru feladásakor mintát küldünk a minőségvizsgáló intézetnek. A 2-3 hét múlva megállapított minőség és a bázisminőség közötti különbözetet partnereink bonifikációs különbözetként számlázzák. A különbözetet helyesbítő számlával vagy külön (önálló) számlával kell-e számlázni? És milyen időponttal?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján a szerződés szerinti teljesítéskor kerül sor az eredeti (az első) számla kiállítására. A minőségvizsgáló utólag megállapítja a tényleges minőséget. Amennyiben az eltér a bázisminőségtől, a különbözettel – valójában – módosítják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Irodaház önkormányzati támogatásból

Kérdés: A kft. egy irodaházat fog építeni. A beruházás finanszírozása az önkormányzat által nyújtott támogatással történik. Hogyan kell ezt és a támogatás miatti áfát elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett bekerülési értéke 60 millió forint, akkor a támogatás aránya 33,33 százalék.)A beruházás megkezdése után a részteljesítések számlái alapján könyvelni kell a számlázott – áfa nélküli – értéket (T 161 – K 455), de könyvelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Készpénzes számla nyilvántartása

Kérdés: Olyan vállalkozásnál, ahol az értékesítés nagy része vállalkozásoknak, kisebb része magánszemélyeknek történik, és erről kézzel készpénzes számlát állítanak ki, minden egyes vevő nevét, adószámát vagy címét kötelező a könyvelésben is rögzíteni a vevők között? És mi a helyzet akkor, ha csak magánszemély részére történik az értékesítés készpénz ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...kell tartalmaznia, amelyeket a számla tartalmaz. Mivel az egyszerűsített számlát csak akkor lehet kiállítani, amikor az ellenértéket a teljesítéssel (az értékesítéssel) egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel kiegyenlítik, nem lesz (nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján valójában a számlát csak akkor szabad kiállítani, ha a teljesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történt. A számlát könyvelni pedig csak akkor lehet, ha a vevő a számlában rögzített adatokat elismerte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Külföldi tulajdonos által rendezett tételek elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen felmerültek.Az Áfa-tv. 15. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján, a 2004. április 30-ig hatályos rendelkezése szerint a teljesítés helyének – termelőgépek szerelésénél, javításánál, karbantartásánál, felújításánál, átalakításánál – azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Termékben adott engedmény

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...(2004. május 1-jétől stornószámla kiállításával) és új, 11 db gyógyszer vásárlásáról szóló számla kiállításával, az eredeti teljesítés időpontjára (változás az egy termékre jutó eladási, illetve bekerülési értékben van); a kérdésben szereplő 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Listázási díjak elszámolása

Kérdés: A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által – új termék bevezetése kapcsán – fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.
Részlet a válaszából: […] ...kell kiállítani. Két gazdálkodó szervezet között ez a bizonylat a számla, amelyet akkor kell kiállítani, ha a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, és azt a vevő, a megrendelő elismerte.A kérdésben leírt esetben a számlát a forgalmazónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő használatbavételi díj ingatlanhoz kapcsolódik, és mivel a bérleti szerződésben határozták meg, annak megfizetése valójában a bérleti jogviszony létrejöttének feltétele, kezelhető bérleti jog megváltása címén fizetett (fizetendő) összegként is, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Lakás bérbeadása

Kérdés: Társaság tulajdonában lévő társasházi lakást a társaság más adóalany vállalkozásnak bérbe adja. A bérleti szerződés szerint a társasházi közös költségeket a bérlő viseli. Bár a közös költség többféle költséget (víz-, csatornadíj, működési költségek stb.) tartalmaz, azok megbontására nem kerül sor. Milyen bizonylatot kell kiállítani a közös költségekről? A közös költség milyen áfával adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a főtevékenység sorsát (azaz a tárgyi adómentes bérleti díjjal együtt, ugyancsak tárgyi adómentes tételként számlázzák tovább, teljesítési időpontjával is igazodva a főszolgáltatás teljesítési időpontjához), külön mérőóra esetén lehetséges az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján is termékexportnak minősül. Ha a vevő szerint a termék nem felelt meg a szerződésben rögzített feltételeknek (és ez a teljesítéskor, a kiszállításkor már nyilvánvaló volt), akkor az Szt. előírásai alapján a számlát nem lehetett kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
1
162
163
164
192