Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...azt kell mérlegelni, hogy az eladási ár [500 E Ft] eléri-e az elidegenítéskor szokásos piaci ár 90 százalékát. Ha a pótbefizetés teljesítésével a negatív eredménytartalékot ellentételezi a lekötött tartalék, és így a saját tőke megegyezik a jegyzett tőkével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Adományok elszámolása, áfája, társasági adója

Kérdés: Értelmi fogyatékosoknak lakóotthont építő közhasznú egyesület ingyenes szolgáltatásként adományt kap. Hogyan kell könyvelni az adományt az adónál, illetve a kapónál? A szolgáltatás földmunka, amelynek 50 százalékát az adományozó ingyenesen adja, 50 százalékáról pedig számlát küld.
Részlet a válaszából: […] ...alapján adóztathatók 2001. január 1-je óta. Az adóztathatóság feltétele, hogy ingyenesena) más részére nyújtsák, és úgy, hogyb) a teljesítéshez kapcsolódjonbármilyen kis hányadú áfalevonási jog is. Mivel azonban az egyesületnek adott adomány egy része már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa: vámszabad terület részére végzett szolgáltatás

Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helye az Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlan fekvése szerint adódik. Tekintettel arra, hogy a törvény 1. §-a alapján a vámszabad terület a belföld fogalmában benne van, a vámszabad területen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével a devizaalapon meghatározott előleg fizetendő forintösszegét az új Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítés (a folyósítás) napjára vonatkozó – a két fél közötti szerződés szerinti – devizaárfolyamon átszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címke:

Devizás pénzügyi lízing miatti kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a devizában külfölditől igénybe vett pénzügyi lízing nyomán keletkező kötelezettséget? A kérdés a törlesztés elszámolására is vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...kiállított számláját az új Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján kell forintra átszámítani, az importbeszerzés teljesítésekor érvényes, az új Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerinti – választott – árfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Térítés nélküli átadás bizonylata

Kérdés: Kell-e számlát kiállítani, ha a vállalkozás az általa forgalmazott áruval kíván adományként hozzájárulni egy közhasznú szervezet helyiségeinek felújításához?
Részlet a válaszából: […] ...adó százalékos mértékét, az áthárított adó összegét.A számlát helyettesítő okmány alapján kell a fizetendő áfát a teljesítés (az átadás) időpontjában az áfabevallásba beállítani. A számlát helyettesítő okmány a bizonylata az adományként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték könyvelése

Kérdés: A kht. 200 milliós beruházást valósít meg. Az építési vállalkozót közbeszerzési pályázat alapján választottuk ki és 1 millió forint ajánlati biztosítékot kértünk, amelyet a beruházás sikeres és hiánymentes befejezése után visszafizetünk. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként kell elszámolni (T 4499, 4799 – K 9894). A fejlesztési célra kapott támogatáskénti elszámolást az indokolja, hogy a nem teljesítésből adódó – a beruházás értékébe tartozó – többletköltségekre csak ilyen formában biztosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...igaz, hogy az építőipari tevékenység esetén az átlagosnál több problémával jár az iparűzésiadó-kötelezettség teljesítése. A megoldást az jelenthetné, ha építőipari tevékenység esetén a munkálatok helyszíne nem lenne telephely, s csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az anyagköltséggel csökkenthető.Hirdetési újság előállítása (kiadása) esetén késztermék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelőnek vagy – alvállalkozó esetén – a fővállalkozónak történő műszaki átadásának napja.Amennyiben a szerződés szerinti teljesítéshez a munkaterületről való végleges levonulást követően is kell további munkákat végezni, akkor természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
184
185
186
194