1939 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: A belföldi kft. tulajdonát képezi egy gázolajjal működő kisteherautó, amelyet a könyveinkben tárgyi eszközként tartunk nyilván, értékcsökkentjük, a fenntartási és üzemanyagköltségeket elszámoljuk. Az autónak egy másik kft. lesz az üzemben tartója, amely a forgalmi engedélybe is bevezetésre kerül, tulajdonos marad az eredeti cég. Melyik cégnél tudjuk ezentúl a költségeket elszámolni? A könyvekben nyilván az első cégnél marad az autó. Mi lesz a tárgyi eszköz értékcsökkenésével? Kinek a nevére kérjük a költségszámlákat?

Kérdés: "A" kft. telekvásárlási szerződés alapján előleget fizetett 2021-ben az "Eladónak". Az "A" kft. erről számlát kapott, az áfát levonásba helyezte. Tárgyév augusztusában az "A" kft. és az "Eladó" a szerződést megszünteti, és azonos feltételekkel "B" kft. veszi meg a telket. Úgy gondoljuk, hogy az eladó köteles "A" kft.-nek visszafizetni az előleget, "B" kft. pedig tartozik az előleget megfizetni. Mindezeket a pénzügyi teljesítés után számlakiállítás követi az "Eladó" részéről. Az "Eladó" azonban nem szeretné az előleget visszafizetni. Megoldás lehet-e, ha az "A" kft. az adott előlegkövetelését eladja a "B" kft.-nek ellenérték fejében? Ez esetben az "Eladó" nem állítana ki sztornó- és új előlegszámlát. Nem világos, hogy ez esetben a későbbiek során a végszámla hogyan kerül kiállításra az új vevő részére, ha nem állítja ki részére az előlegszámlát. Az előlegengedményezéshez kapcsolódik-e áfásszámla-kiállítási kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?

Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: A társaság a munkavállalói részére céges autót (saját tulajdonú vagy bérelt) biztosít, a magánhasználat nincs tiltva. Ha a magánszemély a járművet a cég költségére ezen túlmenően (a munkaidőn túl, a hétvégén stb.) is használja, annak ellenértékét köteles megtéríteni. Hogyan kell szabályosan elszámolni, könyvelni, illetve bizonylatolni a cégautó magánhasználatát? (Áfa, tao, szja szempontból vizsgálva.) Amennyiben a társaság a magas adminisztrációs teher miatt nem tervez számlát kiállítani, milyen más szabályos bizonylatolási lehetősége van?

Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.

Kérdés: Hogyan történik az utalványbeszerzés könyvelése?