1939 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!

Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?

Kérdés: Vállalkozásunk növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozik, a vállalkozási szerződés április 1-től határozatlan időre szól. A szaktanácsadási díjat évi egyszer – április hónapban – a szerződést követően 15 napon belül állítjuk ki, a fizetési határidő a kiállítási dátumot követő 20. nap. Helyes-e a könyvelés, ha a számviteli teljesítés december 31.? Az áfateljesítés a számla kiállításával megegyező?

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?

Kérdés: Egy nyugtáról utólag, azaz nem a vásárlás napján, köteles-e a kereskedelmi egység "utólagos" számlát kiállítani a vásárló kérésére, vagy elutasíthatja az igényt? Ha elutasíthatja, van erre vonatkozó valamilyen jogszabály, amire hivatkozhat a kereskedelmi egység?

Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.

Kérdés: Cégünk szakszerviz. Emellett használt személygépkocsik értékesítésével is foglalkozik, amelyre a különbözeti (árrés-) adózási módot alkalmaznák. Az új közlekedési eszköz fogalmi meghatározása között az alábbi két dolog vagylagos teljesülése is szerepel: "az értékesítés teljesítésekor legfeljebb 6000 km-t futott, vagy amelynek első forgalomba helyezésétől legfeljebb 6 hónap telt el". A 6 hónap a külföldi első forgalomba helyezés és az adásvételi szerződés időpontja közötti időszakra, vagy a külföldi első forgalomba helyezés és az első magyarországi forgalomba helyezés közötti időszakra értendő? A 6000 km-es korlát is az adásvétel pillanatában, vagy a magyarországi forgalomba helyezés pillanatában vizsgálandó?

Kérdés: A fővállalkozó nem hajlandó helyesbítő számlát kibocsátani az alvállalkozó számára. Sőt azzal fenyegeti az alvállalkozót, hogy nem szerződik vele a továbbiakban. Ebből adódóan a könyvelésben már kétmillió forintnyi rendezetlen tétel van. Mit és kinek lehet tenni ez ellen? Mi a lehetősége ebben a vitában a könyvelőnek?