Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. (Az átengedett vevői követelés: 1 000 000 Ft, az átengedett szállítói tartozás: 800 000 Ft.) Hogyan történik az átvevő társaságnál az engedményezés könyvelése? Véleményem szerint: T 311 – K 98, illetve T 88 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] Az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás szerződésesfeltételeit a Ptk. 328-333. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások alapján ajogosult követelését másra átruházhatja, illetve ha valaki (a másik kft.) akötelezettel (az egyik kft.-vel) megállapodik abban, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy nem pontosak a kérdező információi,vagy az információt adók nem voltak körültekintőek.A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet [EüM rendelet]rendelkezik. Az EüM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Társasház tetőterének értékesítése, kiegyenlítés felújítással

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvény szabályai szerint a társasházközös tulajdonát képező ingatlanrész értékesítésére a 75. § (3) és (4)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A (3) bekezdés értelmében a közöstulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A közvilágítás valóban nem szolgálja a kérdező társaságtevékenységét. A kérdező társaság azonban nem közvilágítást valósított meg,hanem az azt szolgáló beruházást. A beruházással kapcsolatosan pedig az újÁfa-tv. 124. §-a (de a régi Áfa-tv. sem) nem korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a biztonságiszolgálat végzése és a biztonságtechnikai eszközök beépítése között van-ekapcsolat? A biztonsági szolgálat ellátása lehetséges-e ezen biztonságtechnikaieszközök hiányában? Ha lehetséges, akkor a biztonságtechnikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Víz- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert az avonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő gyakorlatot tükröz.A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 35. §-ának(1) bekezdése alapján a víziközmű-társulat közfeladatként vízi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Mennyiségi rabat

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a rövid válasz az, hogy a szerződésnekkell olyannak lennie, amelyből egyértelműen megállapítható, termékben adottengedményről (pontosabban az engedmény fejében adott termékről) vagy térítésnélkül átadott/átvett termékről van szó.Az általánosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Utazásközvetítés – utasnak adott engedmény

Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbbel kezdjük. A kérdésben foglaltakalapján az utas részére a számlát az utazásszervező állítja ki, az utas viszonta közvetítést végzőnek fizet. Ez esetben ügyfelüknél pénzbevétel van, amirőltudják, hogy nem az ügyfélé, hanem az utazásszervezőé....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Jegyrendelés interneten

Kérdés: Társaságunk egy vásár alkalmával ajándéksorsolásos játékot szervezne. A kisorsolt ajándékok a 2008. évi foci-EB-re szóló jegyek lennének. Kollégánk egy internetes oldalon megrendelte és ki is fizette bankkártyával a jegyek árát. Interneten visszaigazoló bizonylatot kaptunk. Később kiderült, csak egy hivatalos weboldal van, ahol a jegyeket meg lehet rendelni. Mi nem ezen rendeltük, és így bizonytalan, hogy megkapjuk azokat. Amennyiben nem kapunk jegyet, és a pénzt sem kapjuk vissza, hogyan számoljuk el az egyéb követelések között kimutatott összeget? Elengedett követelésként? Térítés nélkül átadott pénzeszközként? Van-e utána illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a legtermészetesebb esetet nem tartalmazza: ha akifizetett összegért a megrendelő nem kapja meg a jegyeket, a pénzt átvevő ajegyek árát fizesse vissza. Ha ezt nem teszi, akkor a cégnek a követelésétbírósági úton kell érvényesíteni. Minden más esetben az ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Garanciális javítások áfája

Kérdés: Társaságunk a leányvállalatunk által gyártott ipari hősugárzókat forgalmazza. A garanciális kötelezettség társaságunkat terheli. A garanciális javításokat részben magunk végezzük, részben külső partnerekkel végeztetjük. Ezeket a költségeket nem számlázzuk tovább a gyártónak. 2007. december 31-e előtti időszakban levonhattuk-e a garanciális javításokkal kapcsolatos szállítói számlák áfáját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó egyértelmű válasz érdekében a következőfeltételezéssel kell élni. A leányvállalat által gyártott ipari hősugárzók forgalmazásaesetében a leányvállalat számláz a társaság felé, a társaság pedig a készletrevett ipari hősugárzókat értékesíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
39
40
41
60