Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő beruházás megkezdése előtt a bérbeadóval tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Totálkáros tehergépkocsi elszámolása

Kérdés: Lízingelt tehergépkocsi totálkáros lett a lízing lejárata előtt. A biztosító a lízingcégnek a lízingbevevő befizetése alapján 1,3 millió forint kárt fizetett meg. A lízingcég ebből 630 ezer forint + áfáért leszámlázta a roncsot a lízingbevevőnek úgy, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A fuvarozó vállalkozó hogyan számolja el ez esetben a tehergépkocsit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy a lízing időtartama végén a lízingelt tehergépkocsi átkerül-e a lízingbevevő tulajdonába vagy sem. Valószínű, hogy a maradványérték megfizetése után lesz a tehergépkocsi a lízingbevevőé, amire abból lehet következtetni,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Garanciális költségek elszámolása

Kérdés: A gyártó cég szerződés szerint garancia nélkül szállít le egy berendezést, a szervizcég a garanciaátalányt a vevő felé számlázza. A felhasznált alkatrészek értékével arányos összeget a gyártó cég a szervizcég alkatrészbeszerzéséből utólag elengedi. Minek minősül ez? (A gyártó és a szervizcég között szerződés szabályozza a fenti ügyletet, számlát nem állítanak ki róla.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt szerződéses kapcsolat eltér az általában szokásos, garanciális javításokkal összefüggő szerződéses kapcsolatoktól.A gyártó és a vevő közötti kapcsolat arra utal, hogy a gyártó mindig a szerződésnek megfelelően teljesít. Ha mégsem, akkor belép egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Közhasznú alapítvány: kapott vagyoni hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nyílt közhasznú alapítvány részére a nyilvántartásba vételt követő csatlakozás kapcsán nyújtott vagyoni hozzájárulás (pénzbeni vagy természetbeni) összegét, amelyről a kuratórium mint kezelő szerv írásbeli szándéknyilatkozat alapján előzetesen elfogadó határozatot hozott?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése alapján a közhasznú alapítvány a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőke eredménytartalék terhére végrehajtott emelését (T 413 – K 411) – függetlenül attól, hogy azt jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján hajtották végre – a befektetőnél a részesedések között eltérő módon lehet (illetve kell)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt néhány Ptk.-előírást nem árt feleleveníteni.A Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák az engedményezésre vonatkozó jogi előírásokat. Ezek szerint a jogosult (a bt.) követelését szerződéssel másra (a kft.-re) átruházhatja. A kötelezettet az engedményezőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. már 2000-ben előírta, hogy a vállalkozó 2003. január 1-jétől a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Ingyenesen átadott gázpalackok nyilvántartása

Kérdés: Szövetkezetünk palackos PB-gázt értékesít. A szállító az induló készletet (meghatározott számú, gázzal töltött PB-gázpalackot) ingyenesen átadta, majd az üres palackokat teli palackokra cseréli ki (és a fogyásnak megfelelő mennyiségű PB-gázt számlázza). Vevőink cserepalackot hoznak. Hogyan történjen az ingyenesen átadott gázpalack és PB-gáz nyilvántartása és könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az eladó az induló készletet térítés nélkül adta át a szövetkezetnek. Így erről értékbeni nyilvántartást nem kell vezetni. De kell vezetni mennyiségi nyilvántartást, amelyből megállapítható, hogy az induló készletben lévő, meghatározott számú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Ajándék CD

Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A nem magánszemélyek részére adott CD-t az Szt. előírása alapján térítés nélküli eszközátadásként kell elszámolni (Szt. 86. §), a magánszemélyek részére átadottat pedig természetbeni juttatásként, személyi jellegű egyéb kifizetésként [Szt. 79. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Zenekar támogatása

Kérdés: Egy ruházati nagykereskedéssel foglalkozó kft. exkluzív szerződést kötött – egy évre – egy együttessel. Cél a cég ruháinak népszerűsítése és az együttes támogatása. A cég a szerződés alapján, nagykereskedelmi áron 1 millió forint értékben biztosít a zenekar számára ruházati cikkeket, amiket a zenekar a kívánt részletekben használ fel. Milyen társaságiadó- és szja-vonzattal jár az ügylet?
Részlet a válaszából: […] A kérdést többféleképpen is lehet értelmezni. Az egyik megközelítés szerint a kft. 1 millió forintot bocsát a zenekar rendelkezésére, amelyből nagykereskedelmi áron ruhát kötelesek vásárolni, és a fellépéseken viselni. A másik megközelítésben ruhát ad a kft. a zenekar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
53
54
55
59