1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: Kft. irodaházat vásárolt. A folyamatos üzemeltetés érdekében az első hónapban lesznek olyan számlák, amik még az eladó kft. nevére jönnek, és azokat átszámlázza. Milyen teljesítési dátummal kell helyesen kiállítani egy egyszeri villanyszerelési számlát, valamint egy általa még folyamatban levő őrzés-védés számláját, aminek a valódi teljesítése 07. 01.-07. 31. időszak, de az őrző-védő cég számláján a számla kelte 08. 10., a fizetési határidő és a teljesítés 09. 01. (folyamatos teljesítés)?

Kérdés: A kft. de minimis támogatásban részesült az önkormányzattól 10 millió forint összegben, cégünk telephelyének biztonságosabb megközelítéséhez kapcsolódóan. A beruházás megvalósult. Amegvalósult beruházás bekerülési értéke a kft.-nél csupán 2 millió forint, mert a beruházási költségek egy részét az állam átvállalta, mivel közútépítés is történt a beruházás során. Ebben az esetben a kapott támogatás összegét hogyan kell feloldani és könyvelni? Hogyan kell kezelni azt, hogy a kapott támogatás összege magasabb, mint az ezzel kapcsolatos költségünk?

Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 – K384, 36 millió forint, T 413 – K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 – K 373)?

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!

Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot – adómentesen téríthető?

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. gépi földmunkavégzés közben a megrendelő építési területén kárt okozott. A megrendelő a javítás munkadíját és anyagköltségét számlázta (káresemény, károkozás megnevezéssel) 27%-os áfával. Akft. kizárólag adóköteles tevékenységet végez. Azáthárított áfa levonásba helyezhető? Mi a helyes kontírozási tétel a kft.-nél?

Kérdés: A cég támogatni kívánja egy óvoda felújítását. (Az óvoda egyházi fenntartású.) A támogatás összértékét a következők adják: a cég saját termékeinek ingyenes átadása, más vállalkozástól beszerzett termékek ingyenes átadása, más vállalkozástól igénybe vett építési-szerelési szolgáltatás ingyenes nyújtása. A nyújtott támogatás lehet-e közcélú adomány, vagy egyéb támogatásként kell kezelni? Kell-e szerződést, megállapodást kötni az óvodával a támogatásról? Hogyan kell számvitelileg helyesen elszámolni a vállalkozásoktól befogadott számlákat, valamint a termékek, szolgáltatások ingyenes átadását, nyújtását? A befogadott számlák áfáját vissza lehet-e igényelni? Kell-e számlát kiállítania a támogatást nyújtó cégnek az óvoda részére az ingyen átadott/nyújtott termékekről, szolgáltatásokról? Ha igen, milyen értékkel?