1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: A kft. alkalmazottja elszámolhat-e gépkocsiköltséget, ha a kft. érdekében használt gépkocsi tulajdonosa az alkalmazott férje? A cégautóadót mindig a gépkocsi-tulajdonos fizetné meg, amelyekben az alkalmazott – számlák alapján – költséget számol el. A gépkocsi-üzemeltetés – költségtérítés alapjául szolgáló – számláit kinek a nevére kell kérni? A gépkocsi-tulajdonos, az alkalmazott (aki a költségtérítést elszámolja), a kft. (akinek érdekében használják a gépkocsit)? Nem a gépkocsi-költségtérítéssel kapcsolatban kérdezünk! Van-e lehetőség a parkolási díj elszámolására, költségtérítésre, ha a parkolást magántulajdonban lévő telefonon rendezik, a parkolás díja a telefonszámlán jelenik meg?

Kérdés: A takarékszövetkezet felszámolásakor kaptunk egy levelet, mely szerint az OBA-kártalanítás bruttó összege: tőke 2 000 000 Ft, kamat 5000 Ft. Hogyan könyveljük? A folyószámlán lévő pénzösszeget átvezetjük a Takszöv.-vel szembeni követelésre, az OBA-tól kapott összeget pedig követeléscsökkenésként rögzítjük, a kamat kamatbevétel lesz? Vagy a Takszöv.-nél lévő tőkeösszeget rendkívüli ráfordításként, az OBA-tól kapott összeget rendkívüli bevételként számoljuk el? A gondot az okozza, hogy a felszámolás során a követelésre kapott összeg csak a követelést csökkenti. Itt is felszámolásról van szó, de belép az OBA, amelyik kártalanítást fizet. Melyik a helyes megoldás? Hogyan befolyásolja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapját?

Kérdés: 2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Kérdés: A lízing zrt.-vel kötött nyílt végű pénzügyilízing-szerződés a lízingelt személygépkocsi maradványértékét is meghatározza. A lízingdíjakat számlázzák, az első nagyobb összegű és 24 hónapban egyenlő nettó díjjal, ahol a tőkerészt áfa terheli. A személygépkocsi átadásáról – az áfa felszámítása nélkül – "birtokbaadási számla" készült. A birtokbaadási számla alapján aktiválni kell? A törlesztőrészletek áfája levonható? A cég megfizeti a cégautóadót. A le nem vonható áfa elszámolható egyéb ráfordításként? A cég maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, és ezt követően értékesíti 3 millió forintért. (A nettó vételár: 5 029 488 Ft.) Az értékesítés áfaköteles?

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?