Találati lista:
611. cikk / 1370 Év végi vevőszámla könyvelése
Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
612. cikk / 1370 Támogatás vagy térítés nélküli átadás?
Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
613. cikk / 1370 Adott bónusz elszámolhatósága
Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?
614. cikk / 1370 Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval
Kérdés: Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?
615. cikk / 1370 Ingatlan adásvételének számlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
616. cikk / 1370 Tulajdoni hányad telek ellenében
Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illetékkötelezettség terheli a társaságokat?
617. cikk / 1370 Termékben adott ajándék
Kérdés: Társaságunk termékek értékesítésével foglalkozik. Akciót hirdettünk, amely szerint X mennyiségű termék egyszerre történő megvásárlása esetén az általunk forgalmazott termékből ingyenesen – vagy egy teljesen más terméket – adunk ajándékba. Vásárlóink kizárólag kis-, illetve nagykereskedelmi cégek. Milyen adókötelezettség terheli a társaságot a forgalomhoz kötötten ingyenesen adott termék, illetve ajándék tekintetében? És akkor, ha az ajándék beszerzése ingyenesen történt, mert Közösségen belüli partnerünk 0 értéket számláz felénk? Hogyan kell bizonylatolni a termékek átadását?
618. cikk / 1370 Önkormányzati bekötőút felújítása
Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társaságiadó-vonzata?
619. cikk / 1370 Személygépkocsi-használat kiküldetésnél
Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
620. cikk / 1370 Biztosító térítésének elszámolása
Kérdés: A kft. munkavégzés során véletlenszerűen kárt okozott egy harmadik személynek, egy föld alatti szivattyú rongálódott meg. A károkozást a kft. elismerte, az eseményről 2011 decemberében jegyzőkönyv készült. A károkozás költsége elszámolható-e 2011. évre? Az okozott kárt 2012 januárjában kifizettük, számla nem készült. A kft.-nek van felelősségbiztosítása. A biztosító várhatóan csak egy folyamatban lévő per végén fizet. Ha a mérlegkészítés időpontjáig fizet, elszámolható 2011. év javára? Ha csak bírói végzés van a birtokunkban, az alapján elszámolható egyéb bevételként 2011. év javára?
