822 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: A forgalmazó társaságnak a termékek forgalomba hozatali engedélyeit 2011. évben részben meg kellett hosszabbítani, részben módosítani kellett. A módosítások jelentős összegbe kerültek, amelyet a forgalmazó szeretett volna a gyártóval megtéríttetni. A gyártó erre hajlandóságot mutatott, ezért a magyar forgalmazó 2012. év elején erről kiállította a számlát, amelyet azonban a könyvelésben sztornírozott, mivel a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették azt ki. A külföldi partner augusztusban átutalta a támogatás összegét. Milyen árfolyamon kell a számlát könyvelni? A megkapott támogatás miatt társasági adó szempontjából módosítani kell-e a 2011. évet? (A fizetett engedélyhosszabbítási díjakat immateriális jószágként számoltuk el, amortizáljuk; a gyártótól kapott támogatást el kell határolni?)

Kérdés: 2012. év során a biztosítótársaságok "tömegesen" álltak át arra, hogy a gfb és casco díjáról az eddigi negyedéves/havi számla helyett a biztosítási kötvény hátoldalára számviteli bizonylatot nyomtatnak, ezen pedig feltüntetik az egész éves biztosítási díjat a fizetési esedékesség szerint. Hogyan kell ezt a számviteli bizonylatot könyvelni? Elő kell írni kötelezettségként? Vagy nem kell? Elegendő a fizetéskor a kifizetés bizonylata mellé tennünk a számviteli bizonylatot?

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?

Kérdés: Cégünk faktorcégnek értékesíti követeléseit. A számviteli elszámolásnál először nettó árbevételként könyveljük, majd a követelés értékesítését követően egyéb bevételként. A társasági adó megállapításakor, a jövedelemminimum számításánál így kétszeresen vesszük figyelembe ugyanazt a bevételt. Helyesen járunk el?

Kérdés: Cégünk fő profilja nagykereskedelem. A hipermarketekkel kötött szerződés alapján az eladott árut az ő telephelyükre kell leszállítani, nekünk kell a polcra kihelyezni (polcszervizes szolgáltatás) az árut. Az eladási ár nemcsak az áru árát, hanem annak a logisztikai folyamatát is tartalmazza, egészen a polcra való kihelyezésig. Ehhez cégünk alvállalkozókat vesz igénybe, de gyakran közvetlenül a vevőinktől rendeljük meg e tevékenységet. A logisztikai, illetve a polcszervizes szolgáltatás alvállalkozói tevékenységnek minősül? Ha a vevőnk nyújt szolgáltatást számunkra a termékértékesítésünk érdekében, az közvetített szolgáltatásnak számít?

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?

Kérdés: A telefonköltség átalányban magánszemély részére történő terhelése kapcsán szeretném a mai érvényes véleményüket kérni. A kérdező hivatkozik – a kérdésével összefüggően – a Számviteli Levelek 245. számában megjelent 5050. kérdésre adott válaszra, továbbá a Számviteli Levelek 140., illetve 146. számában megjelent 2855., illetve 2975. kérdésekre adott válaszokra.

Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.

Kérdés: Cégünk ügyviteli rendszer fejlesztésével foglalkozik. A szoftverben kiállított számlák minden évben új sorszámtartományból folyamatosan, kihagyás és ismétlés nélkül kapják a sorszámot – ami tartalmazza az adott év számát –, majd évváltásnál akkor lesz egy számla sorszáma az új évi tartományból, ha a teljesítés dátuma már az új évben van. Például a 2012. 01. 03-án kiállított december 28-i teljesítésű számla 2011-es sorszámot kap, míg a 2012. 01. 02-án kiállított januári teljesítésű számla 2012-es sorszámot. Az általunk folytatott gyakorlat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak?