413 talált cikk a természetbeni juttatás kifejezésre

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatások közül melyeket és hogyan számolhatja el az egyéni vállalkozó és a társaság (pl. fogorvos, laborvizsgálatok)? És a családtag?

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?

Kérdés: Iskolakezdési támogatás pénz formájában adható-e a dolgozóknak adómentesen 10 ezer forintig, vagy csak tárgyi formában, illetve a dolgozó által vásárolt taneszközökről a kft. részére kiállított számla ellenében? A támogatás 14 éven aluli vagy 18 éven aluli gyermek után vehető igénybe?