Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Átalakulás esetén az Szt. 140. §-ának (6) bekezdése szerint a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggésben keletkező adókötelezettségre, például a vagyonfelértékelés adóvonzatára. Mi a teendő kedvezményezett átalakulás esetén? Hogyan kell helyesen számolni az adóalap-korrekciót, és mire kell lekötött tartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] ... érintő módosítás elszámolás érintő módosításTerv szerinti érték-csökkenés (20 millió 3%-a) 600Adóalapot növel ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Értékcsökkenés elszámolása maradványérték esetén

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerint az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez ... viszonyított arányát ... az egyedi eszköz várható használata.... figyelembevételével kell megtervezni. Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján viszont értékcsökkenés elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték összegéig lehetséges. A következőkben leírt 2 módszer közül melyik módszer alkalmazása a helyes? 1. módszer 2. módszer Bekerülési érték 5 000 000 5 000 000 Maradvány- érték 1 500 000 1 500 000 Várható hasznos élettartam 5 év 5 év Érték- csökkenés alapja 5 000 000 3 500 000 Évenkénti érték- csökkenés 1. év 1 000 000 700 000 2. év 1 000 000 700 000 3. év 1 000 000 700 000 4. év 500 000 700 000 5. év 700 000 Összes érték- csökkenés 3 500 000 3 500 000
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy a 2. módszer a helyes módszer.Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható, maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési) értékét ... azokra az évekre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...célszerű a szerződésben eladási tilalmat kikötni. Az állványt használó társaság az általános előírások szerint számolja el a terv szerinti értékcsökkenési leírást, és az értékcsökkenési leírás elszámolásával (arányosan) csökkenti a 4 társasággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Listázási díjak elszámolása

Kérdés: A 2004. január 1-je után megkötendő beszállítói szerződések alapján a forgalmazó részére a beszállító által – új termék bevezetése kapcsán – fizetett listázási díjak elhatárolhatók-e a társaság döntése alapján 10 évre? Jelenleg a társaság ezen díjakat 5 évre határolja el, de a tapasztalati számok alapján 5 év alatt nem térülnek meg. A beszállító társaság folyamatosan növeli forgalmát, és egyre több új termék bevezetését tervezi. Így nem mindegy, hogy milyen döntést hoz a társaság.
Részlet a válaszából: […] ...díjat az immateriális javak között, mint vagyoni értékű jogot állományba veszi, majd a szerződés szerinti várható időtartam alapján terv szerinti értékcsökkenési leírásként számolja el az üzleti év eredménye terhére. (A forgalmazó pedig jogosult az előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél, és az alacsonyabb értéken való értékelés (a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés-elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az 53-56. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...és ebből következően nem lehet könyvelési bizonylat. Leginkább a magyar gyakorlatban használt szállítólevélhez hasonlítható.Visszatérve a kérdésben leírtakhoz.Ha a vevő a teljesítést elismerte, az eszközt (a kft. által szállított terméket) használatba vette, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Totálkáros gépkocsi elszámolása

Kérdés: Munka közben a tehergépkocsi totálkáros lett. A biztosítóval a kár rendezése folyamatban van. Sem rendőrségi, sem kárszakértői határozat nincs a kárra vonatkozóan. Milyen időponttal vezethető ki a tehergépkocsi a tárgyi eszközök közül, és milyen értéken? (A balesetet követően a tehergépkocsit a forgalomból kivonták.)
Részlet a válaszából: […] ...tehergépkocsit azzal a nappal kell a tárgyi eszközök közül kivezetni, amely napon a baleset történt. Eddig az időpontig természetesen a terv szerinti értékcsökkenési leírást el kell számolni. A terven felüli értékcsökkenés formájában kivezetendő érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Lízingelt személygépkocsi engedményezése

Kérdés: A kft. zárt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsit magánszemélyre engedményezte. Az engedményezés kapcsán a lízingbeadó helyesbítő számlát bocsátott ki a hátralévő lízingdíj értékében. A helyesbítő számlában szereplő kötelezettségcsökkenés kevesebb, mint a lízingelt személygépkocsi könyv szerinti értéke. A különbözetet hogyan kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni a helyesbítő számlában szereplő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...(biztos, hogy van nettó érték, mivel a kötelezettség csökkenése kevesebb, mint a személygépkocsi könyv szerinti értéke), amelyet terven felüli értékcsökkenési leírásként kell elszámolni (T 8664 – K 148), ezt követően a személygépkocsival kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Gázközmű-fejlesztési hozzájárulás leírása

Kérdés: Egyik telephelyünkön terményszárító és sertéstelep fűtés-korszerűsítése miatt gázközmű-fejlesztési hozzájárulást fizettünk. A két tevékenység között – az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként – azok hasznos élettartamát figyelembe véve tervezzük megállapítani az értékcsökkenési leírást. A sertéstelepi beruházás később fog megvalósulni. A rá jutó közműfejlesztési hozzájárulást tarthatjuk-e a beruházások között? Lehet-e a maradványérték egyenlő a bekerülési értékkel, mivel a hozzájárulás egyszeri és nincs lejárata?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. Az Szt. 52. §-ának (5)–(6) bekezdése kategorikusan meghatározza, mely eszközöknél nem lehet, illetve nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az itt felsoroltaknál nyilvánvaló, hogy a maradványérték megegyezik a bekerülési értékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Ingatlanfelújítás támogatásból

Kérdés: A kft. 3 millió forintért vásárolt egy ingatlant, amelyet felújított. A műemlék épület felújításához a kft. vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyet az épületre költött. A felújítás befejeződött, a használatbavétel megtörtént. Az értékcsökkenést 2003. évre elszámoltuk. Az elhatárolt összegből milyen értéket kellett kivezetni? Kérjük a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] ...K 4832 (15 millió Ft); a támogatásként kapott összegnek a bruttó értékhez viszonyított aránya: (15:20=) 0,75; éves szinten elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összege, a számviteli politikában meghatározott módon megállapított összegben (például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
1
113
114
115
135