Riasztórendszer cseréje, új kamerarendszer

Kérdés: Cégünk székházában elromlott a riasztórendszer. Mivel korszerűtlen volt, új rendszer került kiépítésre. Számvitelileg és az adózásban milyen mértékű értékcsökkenést alkalmazhatunk, illetve a főkönyvben hová soroljuk be? A riasztórendszer cseréje mellett kamerarendszer is kiépítésre került, így a kamerarendszer értékcsökkenésének és besorolásának meghatározásában is kérjük véleményüket.
Részlet a válaszából: […] ...elromlott és leszerelt riasztórendszert az eszközök közül az Szt. 53. §-a alkalmazásával ki kell vezetni (terven felüli értékcsökkenés elszámolásával).Az új riasztórendszert riasztókészülékenként kell az irodai, igazgatási berendezések és felszerelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadáskor a tulajdonosok üzletrészének kezelése

Kérdés: Az "A" kft. 50-50%-os tulajdonosa a "B" és a "C" kft. Az "A" kft. jegyzett tőkéje 5 millió forint. A tulajdonos "B" és "C" kft. könyveiben nyilvántartott üzletrész értéke, amelyet a korábbi években az "A" kft. tulajdonosai részére – üzletrészvásárlás jogcímen – megfizetett, 50-50 millió Ft. Az "A" kft.-t atulajdonos kft.-k – tulajdonrészeik arányában – beolvasztják saját kft.-ikbe. Milyen átalakulásnak minősül ez? Mi történik ebben az esetben a könyvekben nyilvántartott részesedésekkel a "B" és "C" kft.-nél? Hogyan és mikor kell kivezetni? A számviteli törvény melyik szabályozása vonatkozik erre az esetre? Van-e adózási vonzata a részesedések bármilyen módon történő rendezésének "B" és "C" kft. esetében? Kérem, hogy a tényleges üzleti események megadásával, valamint – adózási vonzat esetén – az adó kiszámításának levezetésével legyenek szívesek az üzletrészek kivezetésének menetét szemléltetni!
Részlet a válaszából: […] ...kft. – a kérdés szerint – a "B" és "C" kft.-be tulajdonrészeik arányában (50-50%-ban) megosztva olvad be. Ehhez az "A" kft. vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkét, az eszközöket és a kötelezettségeket – átértékelés nélkül vagy átértékelés után – 50-50%-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...telkesítés – mint tárgyi eszköz – nem azonos a földterülettel. A telkesítés a használat során értékéből veszít, ezért terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása indokolt a talajjavítási, talajvédelmi munkák várható hasznos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Hálózatfejlesztés elszámolása

Kérdés: Az áramszolgáltatótól hálózatfejlesztést rendeltünk meg. Valamennyi munkát ők végeztek el, nemcsak a hálózatfejlesztést, hanem közcélú kábel kiépítését is, amelyről számlát állítottak ki. A teljes számla áfatartalmát visszaigényeltük. Hogyan aktiválom a hálózatfejlesztést, beleértve a földkábel értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...legyen.Így a telekhatáron belüli villamosenergia-hálózat fejlesztésének költségeivel az érintett gépek, berendezések, illetve épület (térvilágítás esetén a tér, udvar – mint építmény) bekerülési értékét kell növelni, az egyes eszközökre fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalék lejárati határidejének hosszabbítása

Kérdés: A fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló törvényes határidő, a képzést követő 4. adóév 2021. december 31-ével lejár. A tervezett beruházás csúszik, így nem kerül az év végéig felhasználásra 50-60 millió Ft. A Covid-19 vírus kapcsán hozott rendelkezések, a veszélyhelyzet kapcsán hozott jogszabályok lehetőséget adnak-e – szankciómentesen – későbbi felhasználásra, ugyanis erre vonatkozó átmeneti jogszabályi rendelkezést nem találtam.
Részlet a válaszából: […]

Eddig nem született olyan jogszabály, amely lehetőséget adna a képzett fejlesztési tartalék 4. évet követő felhasználására.

(Kéziratzárás: 2021. 11. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonjog értékesítése – fejlesztési tartalék

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben jelentős összegű fejlesztési tartalékot képzett. A felhasználás időbeli korlátja 2024. 12. 31. Ezen felhasználási kötelezettség ismeretében, tevékenységének folytatása mellett eladható-e a részvénytársaság 100%-os tulajdonjoga? Természetesen a részvény árában érvényesítve ezt a kötelezettséget. (Vagyis a 2020. évi fejlesztésitartalék-képzés kizárja-e a 2021. évi tulajdonosváltás lehetőségét?)
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem fejlesztési tartalékot.Ha megalapozott volt a fejlesztési tartalék képzése, mert jelentős beruházás van napirenden, a beruházás tervezése megkezdődött, és várhatóan 2024. 12. 31-ig meg is valósul, egyéb feltételek is megfelelőek, akkor – szerintünk –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] ...a tőketartalékban!), mivel az Szt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvvizsgálat egyéni vállalkozó kft.-vé történő átalakulásakor

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2021-ben átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az egyéni vállalkozó bevétele az átalakulásig (2021. 08. 31.) meghaladta a 300 millió forintot. Az átalakulástól számítva a kft. tervezett bevétele 200 millió forint 2021. december 31-ig. Van-e/lesz-e könyvvizsgálati kötelezettsége a kft.-nek a 2021. és 2022. évre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 155. §-a (2)–(4) bekezdésének elő­írásait kell figyelembe venni. A kft.-nek kettős könyvvitelt kell vezetnie, tehát kötelező a könyvvizsgálat. A (3) bekezdés szerint pedig nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a törvényben rögzített két feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Telekkialakítás során felmerülő költségek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál telek kialakítása van folyamatban beruházáshoz. A telket megvásároltuk, de közmű nincs rajta. A kialakított közműveket (víz, áram) a telek részeként vagy külön kell aktiválni? Esetleg vezetékként? A jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulásokat (ezt külön számlázták) milyen értékcsökkenési kulccsal kell leírni? Számomra nem világos, hogy a közműkiépítéssel kié lesz a vezetékek tulajdonjoga? Ezt nem tartalmazza a szerződés. Lehet, hogy csak használati jogunk lesz még akkor is, ha a jogszabály szerinti közműfejlesztési hozzájárulás felett kifizetjük a beruházás értékét. Ha a telekhez tartozónak tekintem a közműfejlesztést, akkor ugyanúgy nulla értékcsökkenéssel számolok, mint a telek esetében? Vagy vezetékhez tartozónak tekintem, és az azoknak megfelelő értékcsökkenési kulccsal számolok?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően – az adott telek vásárlásához kapcsolódó ügyvédi munkadíjat, a hatósági engedélyeztetési díjat, a telekhez kapcsolódó tervezési költségeket, a vagyonátruházási illetéket, a földhivatali bejegyzés díját stb.Nem része a telek bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
Kapcsolódó címke:

A tervezési díj alvállalkozói teljesítés?

Kérdés: Generálkivitelezéssel foglalkozó építőipari társaság megrendelésre ingatlankivitelezést végez. A megépítendő ingatlan tervezési díját elszámolhatja alvállalkozói teljesítésként, csökkentheti vele az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés kapcsolatban áll.A Ptk. Hatodik könyvének XV. Cím XXXVII. Fejezete szerint vállalkozási típusú szerződések közé tartozik a tervezési szerződés is, a kivitelezési szerződés is. Így a kérdés szerinti esetben a generálkivitelező társaság az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
1
23
24
25
142