3600 talált cikk a tevékenység kifejezésre

Kérdés: 2002-ben vásároltam egy ingatlant, és bérbe adtam azt, mint önálló tevékenységet végző magánszemély. A bérbe adott ingatlan gazdasági épület (üzemcsarnok), kizárólag üzemi célú. Mint magánszemély, alkalmazhatom-e rá az egyéni vállalkozókra vonatkozó értékcsökkenési leírást? Ha nem, akkor követhető-e az az álláspont, hogy még ebben az évben kiváltom a vállalkozói igazolványt, és ekkor már számolhatok el értékcsökkenést a beszerzés teljes értékét alapul véve?

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?

Kérdés: Egy gazdálkodó szervezet az alkalmazásában lévő főkönyvelőt és a számviteli vezetőt kötelezte, hogy regisztráltassák magukat, mert a társaság több cég részére könyvviteli szolgáltatást is végez. Hogyan számolható el a regisztrált könyvelők továbbképzésének költsége? A regisztrálási díj miért a könyvelőt terheli?

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?

Kérdés: Betéti társaságunk 2001. évben személygépkocsit vásárolt, amelynek áfáját nem igényelhette vissza. A társaság 2003. január 1-jével áttért az evára, az eva szerinti bevételi nyilvántartás mellett 2003-ban értékesíteni kívánjuk a személygépkocsit. Ebben az esetben az eva terheli az értékesítést, vagy visszajár az áfa az Áfa-tv. szerint?

Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató társaság lehetővé teszi vevőinek, hogy az áru ellenértékét részletekben egyenlítsék ki, fix kamat felszámítása mellett. A kapcsolódó szerződésekben a társaság a törlesztőrészletek értékét megbontja kamatra és áruértékre. Az ügylet könyvelése is ekként történik: az értékesítéskor könyveli az árbevételt és az áfát, az egyes részletek befolyásakor a társaság csökkenti a vevő követelését, és a kamatot nem pénzintézettől kapott kamatként számolja el. Helyes ez így?

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó számláján kulcsmásolást tüntet fel, holott tőle kulcsokat kapunk, s az ellenértéket anyagköltségként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság építési-szerelési tevékenységet végez. A kimenő számlákban feltünteti a szerződés szerinti 5 százalékos garanciális visszatartást. A vevő a számlát részletekben fizette ki. A betéti társaság a még ki nem fizetett összeget az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 60, illetve 30 napon belül az áfabevallásba beállította. Az 1 év elteltével a vevő a garanciális visszatartási 5 százalékot megfizette. Mikor kell a garanciális visszatartást árbevételként elszámolni? Mikor kell a társasági adónál figyelembe venni, illetve az áfabevallásba beállítani?

Kérdés: Társaságunk jelentős nagyságrendű területigénnyel járó termelőtevékenységet folytat. A helyi önkormányzat hosszú távú területfejlesztési terv készítésére szólított fel bennünket. A jelentős ráfordítással elkészült terveket költségként vagy beruházásként kell elszámolni? És ha nem valósul meg a beruházás?