Háziorvos garázsépítésének elszámolása

Kérdés: Vidéki körzeti orvos, akinek egészségügyi bt.-je van, saját udvarában garázst szeretne építeni gépkocsijának. A gépkocsi után a cégautóadót megfizeti. A garázs költségeit milyen formában számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...ki (vagyis ha azt a bt. és nem a magánszemély orvos építteti). A garázs – tekintettel arra, hogy egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet – az új Szt. előírása szerint (26. §) tárgyi eszköznek minősül. A tárgyi eszköz bekerülési értékét (új Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A 2001-ben kifizetett közműfejlesztési hozzájárulást vagyoni értékű jogként kell aktiválni. Ha a hozzájárulás korábban üzembe helyezett ingatlanhoz kapcsolódik, akkor is vagyoni értékű jogként aktiválandó, vagy végleges pénzátadásként rendkívüli ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...azért, mert az ingatlan (az épület) jövőbeni használatának ez a feltétele, vagy azért, mert az ingatlanban (az épületben) folyó tevékenység folytatásához az szükséges. Így a 2001 előtt üzembe helyezett ingatlanhoz kapcsolódó és 2001-ben vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Ingatlanbeszerzés áfája

Kérdés: A társaság ingatlanforgalmazó és beruházótevékenységet folytat. Esetenként ingatlant vásárolt magánszemélytől, amely felépítményt is tartalmaz. Ezen felépítményt elbontja, és a már üres telken lakóépületet épít, amelyet lakásonként értékesít. Kell-e ez esetben az arányosítással történő áfaelszámolást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalany fő szabályként és elsődlegesen a beszerzést terhelő áfa tételes elkülönítésére kötelezett. Az arányosítás tehát csak kisegítő módszer, csak akkor alkalmazandó, ha a tételes elkülönítés valamilyen okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] ...minőségbiztosítási rendszer (ISO-rendszer) bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei valóban az alapítás-átszervezés költségei közé tartoznak. A válasz előtt előre kell azonban bocsátani a következőket: nem elsősorban számvitel-politikai döntés az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] ...ki. (Eltérés abban van, hogy hol szerepel az eredménykimutatásban.)A Tao-tv. 3. számú melléklete A) része szerint: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, és ezért a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: telephely fuvarozásnál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó kft. esetében telephelynek számít-e az iparűzési adónál a termék le- és felrakodásának helye, ha az rendszeresen történik, illetve az a bérelt ingatlan, ahol a tehergépjárműveket tárolják, őrzik? Fuvarozás esetében lehet-e szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli a vállalkozót, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...s ekképpen a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti önkormányzat illetékességi területén valóban keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség is.A Htv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a vállalkozó több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
325
326
327
346