Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2001. január 1-jétől hatályos 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a nettó árbevételt – többek között – csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is. A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja értelmezi, s az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység

Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama adóéven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából, ha a képzésben részt vevő személyek a céggel munkaviszonyban állnak, illetve annak vezető tisztségviselői, tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, valamint korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasai [Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Költségelszámolás, ha a székhely a lakáson van

Kérdés: Bt. vagy kft. esetében elszámolható-e a rezsi egy része költségként, ha a székhely a lakás, és a számlák a beltag, a tag nevére szólnak?
Részlet a válaszából: […] ...el. Az elszámolás bizonylata a költségtérítésre vonatkozó megállapodás és annak kifizetése. Ez a térítés a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, amellyel szemben a jövedelem megállapítása során a nála felmerült költség érvényesíthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Juttatások az új szövetkezeti törvény alapján

Kérdés: Az új típusú szövetkezetek kulturális, oktatási, szociális feladatainak megvalósításával kapcsolatos kifizetések adózásáról – ha lehetséges – részletesebb információt kérünk.
Részlet a válaszából: […] ...érdekében elismert költségnek, ha a szövetkezet a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek, illetve vezető tisztségviselőjének, tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, valamint a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Beszámoló, adófizetési kötelezettség: egyéni vállalkozó, alapítvány, oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készíteni, és milyen adójogszabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozóra, az alapítványra és az általuk alapított és fenntartott oktatási intézményre?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet rendelkezik. E szerint az alapítványnál a beszámoló formáját az általa folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Kiemelten közhasznú besorolású közalapítvány

Kérdés: Alapítványunk közalapítvány, kiemelten közhasznú szervezet. Bevételeink egy része közhasznú bevétel, más része vállalkozási tevékenységből származik. Könyvelésünket mérlegképes könyvelő végzi. A két bevétel együttesen 2000-ben meghaladta az 50 millió forintot, várhatóan eléri 2001-ben is. Kötelező-e a könyvvizsgálat?
Részlet a válaszából: […] ...milyen beszámolót kell készítenie, és azt milyen könyvvitellel kell alátámasztania. Fő szabálynak tekinthető, ha a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevétel együttes összege – két egymást követő évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Használt tehergépkocsi motorcseréjének minősítése

Kérdés: Egy kft. 500 ezer forint + áfáért vásárolt egy használt tehergépkocsit. Egy év után motorcsere szükséges, 1 millió forint + áfa értékben. Felújításként kell-e elszámolni a jelentős összegű fődarab (motor) cseréjét?
Részlet a válaszából: […] ...a karbantartásra.A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység (ideértve a rendszeresen visszatérő nagyjavítást is) karbantartás. Ezen értelmezés értelmében, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
1
326
327
328
346