3530 cikk rendezése:
451. cikk / 3530 Ingyenes ügyvezetői tevékenység
Kérdés: Egy kft. ügyvezetését egy tulajdoni részesedéssel nem rendelkező – külsős – magánszemély látja el, akit egyidejűleg művelettervezői munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatnak teljes munkaidőben. A társasági szerződésben a vezető tisztségviselői jogviszonynak megbízási jogviszonyt jelöltek meg. Kérdés, hogy elvégezheti-e ingyenesen az ügyvezetői tevékenységet a külsős magánszemély, ha a megbízási szerződésben ebben állapodnak meg? Ha igen, ez esetben keletkezik-e bejelentési, járulékfizetési kötelezettség az ingyenes ügyvezetői tevékenységre való tekintettel a kft.-nél?
452. cikk / 3530 A vállalkozási és őstermelői bevétel összeadódik?
Kérdés: Adott egy őstermelő, aki egyben egyéni vállalkozó. A vállalkozási bevétel és az őstermelői bevétel összeadódik az áfa 12 milliós összegéhez?
453. cikk / 3530 Közjegyzői tevékenység megszűnése
Kérdés: Az egyéni közjegyző közjegyzői tevékenységét 2015-ben kezdte meg. A közjegyzői tevékenysége 2021. 08. 15-én megszűnik. A kamarával havi szinten történik a tevékenységével kapcsolatos elszámolás. A 2021. 08. 01. – 08. 15-ei időszakról 2021. 09. 10-én számol el a MOKK-kal. 2021. 09. 10-én még ki kell állítania egy számviteli bizonylatot a MOKK felé, a 2021. 08. havi közjegyzői munkadíjával kapcsolatban. Mikor kell bejelenteni az adószám megszüntetését? 2021. 09. 10-én kiállíthatja-e a számviteli bizonylatot? Milyen egyéb teendők vannak még a megszűnéssel kapcsolatban?
454. cikk / 3530 Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban
Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
455. cikk / 3530 Házhoz szállítás – költségtérítés elszámolása
Kérdés: Egy étterem házhoz szállítással is foglalkozna. A házhoz szállítást munkaviszony keretén belül futárokkal oldaná meg, akik a saját autójukat használnák. A cég érdekében megtett utakról a munkavállalók útnyilvántartást vezetnének, ez alapján a NAV-norma és -üzemanyagár alapján történne a költségtérítés. Ebben az esetben milyen főkönyvi számlára kell a költségtérítést könyvelni, illetve kivaalap-e a költségtérítés? (Ez nem kiküldetés.)
456. cikk / 3530 Közös vezetés vagy jelentős tulajdoni részesedés
Kérdés: Kft.-nk egy másik társasággal együtt alapított egy "Befektetési Kft."-t. Tulajdoni hányadunk és szavazati jogunk is 50-50%. Sem a társasági szerződésben, sem más megállapodásban nincs rögzítve egyik tulajdonos részére sem döntő irányítást, ellenőrzés-gyakorlást biztosító jog, nincs köztünk közvetlenül és közvetve sem tulajdonosi kapcsolat. A szavazati jogok alapján (50-50%) jogosult mindegyik tulajdonos a Befektetési Kft.-ben a vezető tisztségviselői megválasztására és visszahívására. Az Szt. 3. § (2) bekezdése alapján a jelentős tulajdoni részesedések közé soroltuk be a befektetést. A másik tulajdonos társaság a közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedések között mutatja ki ugyanezt a részesedést. Véleményünk szerint az 50-50% tulajdoni hányad és szavazati jog alapján a tulajdonostársak közösen irányítják a vállalkozást. Ebben a témában megjelent válaszaikat is figyelembe vettük a besorolásnál:
–két vállalkozás a tulajdonos, egyik sem minősül anyavállalatnak;
–egyik tulajdonosnak sincs az Szt. 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a; b; c; d pontja szerinti jogosultsága.
Melyik besorolás a helyes?
–két vállalkozás a tulajdonos, egyik sem minősül anyavállalatnak;
–egyik tulajdonosnak sincs az Szt. 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a; b; c; d pontja szerinti jogosultsága.
Melyik besorolás a helyes?
457. cikk / 3530 Új üzemcsarnok üzembe helyezése használatbavételi engedély nélkül
Kérdés: Kérem tanácsukat az újonnan kivitelezésre kerülő ingatlan üzembe helyezési időpontjának helyes megállapításával kapcsolatban! A társaságnál a vállalkozási fő tevékenységet szolgáló új üzemcsarnok épül. A generálkivitelezővel kötött megállapodás értelmében az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt a generálkivitelező fogja a hatóságoknál igényelni azt követően, hogy az épület kivitelezése maradéktalanul megvalósult, az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát hitelt érdemlően dokumentálták, az épület alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Jelenleg a COVID-19-járvány eredményeképpen a használatbavételi engedély kiállítása az illetékes hatóság által előreláthatólag a szokásosnál lényegesen hosszabb időt fog igénybe venni. A társaság azonban a jogerős használatbavételi engedély megszerzését megelőzően birtokba veszi, és rendeltetésszerűen használni kezdi az épületet, üzembe helyezési jegyzőkönyvet vesz fel. A társaság aktiválhatja-e a beruházást, azaz megkezdheti-e annak terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását már a vállalkozási tevékenység érdekében történő használatbavételi időpontjában, függetlenül attól, hogy az épületre vonatkozó hatósági használatbavételi engedély kiállítása nem történt meg?
458. cikk / 3530 Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál
Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
459. cikk / 3530 Szigorú számadás alá tartozó bizonylatok
Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft., amely nem vezet mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, a kötelező leltározást december 31-i időpontra készíti el. A leltárt szigorú számadás alá kell vonni? Ugyanennek a cégnek a tulajdonában áll egy tehergépjármű. Az útnyilvántartást szigorú számadás alá kell vonni?
460. cikk / 3530 Kriptovalutával való kereskedés
Kérdés: Egyik ügyfelünk kft.-je kriptovalutával kíván kereskedni, gépeket beszerezni. Ügyfelei kriptovalutával fizetnének, és a saját jövedelmet is abban kívánja kivenni. Lehetséges ez? Ha igen, milyen árfolyamon kell elszámolni az ügyleteket?
