Közvetített szolgáltatások nyilvántartása

Kérdés: A könyvvizsgálóval történt vita során felmerült, hogy kell-e nyilvántartást vezetni a közvetített szolgáltatásokról, és ha igen, mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a készletek olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címke:

Cégalapítás ügyvédi költségeinek elszámolása

Kérdés: Mit kell tenni azzal az ügyvédi díjról szóló számlával, amelyen áfa is szerepel, dátuma pedig a társasági szerződés aláírásának keltezését megelőzi? Ugyanis az ügyvéd előre kérte a társasági szerződéssel, az alapítással összefüggő költségeinek a kifizetését.
Részlet a válaszából: […] ...költségek fedezetét, és amikor a cégbírósági bejegyzés megtörtént, akkor az ügyvédi letét megszüntetésre kerül, az ügyvéd a tevékenysége, illetve a közvetített szolgáltatások ellenértékét számlázza a megbízó társaság felé.Mivel az ügyvédi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Tenyészállat-beruházás áfája

Kérdés: Növendék állat tenyészállattá történő átminősítését a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint számoljuk el, amelyet az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek tekint. Így az aktiválás időpontjában fizetendő adó és a 120. § alapján levonható adó keletkezik. Hogyan értelmezhető ehhez kapcsolódóan az Áfa-tv. 134. §-ának (2) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...használnának fel, szolgáltatást vennének igénybe. A tenyészállattá történő átminősítés – mint saját vállalkozásban végzett tevékenység – nem folyamatos tevékenység, így ahhoz sem termékfelhasználás, sem szolgáltatás igénybevétele nem kapcsolódik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

GPS-berendezés beszerelése

Kérdés: A kft. fő tevékenysége mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme. A továbbértékesítési céllal beszerzett mezőgazdasági gépekbe GPS-berendezést szereltetnek más vállalkozóval. A más vállalkozó által végzett beszerelés, a 2000. évi C. tv. 48. §-a (3) bekezdésének előírására tekintettel, növeli-e a továbbértékesítési céllal beszerzett áru értékét, vagy igénybe vett szolgáltatásként a kft. termelési költségének részét képezi?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben hivatkozott törvényi előírás az adott esetben nem helytálló, mert nem az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatról van szó, hanem valójában az eszköz üzembe helyezéséig (továbbértékesítéséig) felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címke:

Újratelepítési jog

Kérdés: Egy kft. a 9/2017. FM rendelet alapján újratelepítési jogot vásárolt. Hogyan kell ezt a jogot amortizálni?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítások közé kell kivezetnie, a ráfordításként elszámolt összeggel pedig a társasági adó alapját – mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítással – meg kell növelnie.(Kéziratzárás: 2020. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Mobil állattartó ól minősítése

Kérdés: Mobil állattartó ól tárgyieszköz-besorolása és értékcsökkenési leírása
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb építmények, esetenként az épületek közé sorolandók.A műszaki berendezések, gépek jellemzője az, hogy a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgálják, míg az egyéb berendezések, felszerelések a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium keretében építőipari beruházás

Kérdés: Társaságunk egy másik vállalkozóval közösen konzorciumi megállapodás keretében egy nem engedélyköteles építőipari beruházás kivitelezését vállalja 50-50%-ban. A tagok a megrendelővel közösen szerződnek, a vállalkozási díjat 50-50%-os megoszlásban számlázzák a megrendelő részére, a konzorciumi megállapodás alapján a költségeket is 50-50%-os arányban vállalják. A kivitelezési munkákhoz a konzorcium alvállalkozókat is igénybe kíván venni. A tagok az alvállalkozókkal a megrendelővel kötött szerződéshez hasonlóan közösen szerződnek, és az alvállalkozók 50-50%-ban állítják ki számláikat a tagok részére. A konzorciumi tagok saját teljesítményükkel is részt vesznek a kivitelezés során. A tagok az általuk végzett saját teljesítményük 50%-át átszámlázzák a másik konzorciumi tag részére, tehát egymás felé is hasonló módon számláznak az Áfa-tv. rendelkezései szerint (27% áfa felszámításával), mint az építkezés többi számlázott alvállalkozói teljesítménye. Álláspontunk szerint a tagok saját teljesítményének egymás felé történő átszámlázása a Tao-tv. szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben szabályszerű lesz a 27%-os áfa felszámítása is, társasági adó vonatkozásában pedig probléma nem lehet, mert vállalkozási tevékenysége ellenértékét számolja el árbevételként, és a ráfordítások között az ennek érdekében igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...eredmény terhére le kell írni. (Ez a ráfordítás természetesen a B cégnél növeli az adózás előtti eredményt, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni, a számviteli előírások csak a követelések és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: A március 19-i számukban a 8159. Biztosító kártérítésének könyvelése című válaszukban azt írták, hogy a gépjárműjavítás 50%-ban levonható áfarészét az egyéb ráfordításokba kell könyvelni. Ez számomra ellentétes a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésével. [A kérdező pontosan idézi a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdését.] Kérem visszajelzésüket, hogy jól gondolom-e. Ha mégsem, akkor melyik előírás tartalmazza az egyéb ráfordítások alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján, ami nem lehet költség (igénybe vett szolgáltatások költsége, értéke), az egyéb ráfordítás, amely a rendszeres tevékenység során merül fel.A kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan idézzük az Szt. 47. §-ának (3) bekezdését (az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszából: […] Bár a számviteli törvény a rendeltetésszerű használat fogalmát külön nem határozza meg, arra az eszközök fogalmi meghatározásából, az eszközök bekerülési értékéből következtetni lehet. Ez a konkrét esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
Kapcsolódó címkék:    
1
65
66
67
361