230 talált cikk a tőkeemelés kifejezésre

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.

Kérdés: "A" társaság 100 százalékos tulajdonosa "B"-nek. Az "A" és "B" közösen tulajdonosa "C"-nek. "C" létrehoz egy "D" kft.-t, majd átalakul úgy, hogy a "C" rt.-be beolvad a "D" kft. Kérdés, hogy az "A" és "B" társaságban el kell-e számolni a beolvadás hatásait?