Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megoldás: a térítés nélküli átadás, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni – az eredménytartalék terhére történő – tőkeemelés, vagy a visszavásárolt üzletrészek bevonása utáni eredménytartalék, illetve adózott eredmény terhére fizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 22.

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esetben, ha az alapítást követően (a cég fennállása alatt) az eredménytartalék terhére emelték a törzstőkét, és a tőkeemelésre felhasznált eredménytartalék összege után az szja-t a magánszemély tulajdonos megfizette a korábbi években, akkor az Szja-tv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kikötötték a tulajdonjogot, két megoldás is mutatkozik. Az egyik az, hogy az állvány bekerülési értékének egyötöd részében – tőkeemeléssel – mind a négy társaság tulajdoni hányadot szerez az állványt az eszközei között kimutató társaságban, és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az alaptőke emelése az rt.-nél külső tőke bevonásával történik, akkor a Gt. 245-252. §-aiban foglaltakat figyelembe kell venni. A Gt. 249. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint: új részvények zártkörű forgalomba hozatala esetén a közgyűlés összehívásáról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet az állásfoglalásából: […] B) rt. által C) kft. üzletrészeinek a megszerzése nem minősül kedvezményezett részesedéscserének. Kedvezményezett részesedéscsere ugyanis akkor valósul meg, ha egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az üzletrészek, a részvények bevonásakor, illetve az üzletrészek, a részvények értékesítésekor, térítés nélküli átadásakor.)Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli tőke terhéreA Gt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőke felemelését...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett eszközátruházás

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kivezetéseÁtvállalt tartozás kifizetéseT 452 – K 384 a tartozás összegévelÁtruházás új kibocsátású részesedés ellenében (tőkeemelés)Az átruházó ebben az esetben is az előző pont szerint jár el.Az átvevőnélTőkeemelés T 11...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tartalmazhat rendelkezést arra vonatkozóan is, hogy a vagyoni betét tőkeleszállítás miatti csökkenését a bt.-ben maradó tagok tőkeemeléssel kompenzálják. Ez esetben azonban azt is rögzíteni kell, hogy a tőkeemelés külső tőke bevonásával történik-e, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tőke bevonásával az rt.-nél a Gt. 245-252. §-aiban foglaltak figyelembevételével történhet. Itt utalni kell a Gt.-t módosító 2003. évi XLIX. törvény előírásaira is. Közgyűlési határozatban kell rögzíteni a nem pénzbeli hozzájárulás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 30.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 2.
Kapcsolódó címke:
1
…
20
21
22
…
24