Törzstőkeemelés bejelentése

Kérdés: A kft. törzstőkéjének emelésével kapcsolatban kérem a segítségüket. A taggyűlési határozat szerint a társaság törzstőkéjét 530 E Ft-tal emelik meg, 470 E Ft törzstőkén felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésével, egy új tag belépésével. Be kell-e jelenteni a cégbírósághoz a 470 000 forint tőkeemelést, és hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...K 411, 530 E Ft). Az új tag által teljesített befizetés: T 384 – K 355, jelen esetben 1000 E Ft.A Ptk. nem tartalmaz előírást a jegyzett tőkén felüli tőke kezelésére vonatkozóan. Így azt a cégjegyzékben sem kell rögzíteni, és ezért azt a cégbíróságra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszából: […] Helyesen gondolják azt, hogy az ügylet megítéléséhez azt kell tisztázni, hogy mely szereplő kinek milyen szolgáltatást nyújtott. A kérdésben leírtak szerint Önök könyvvizsgálati szolgáltatást rendeltek meg, a partner cég pedig könyvvizsgálati szolgáltatást nyújtott Önök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Pótbefizetés euróban

Kérdés: Két belföldi magánszemély tagból álló kft. társasági szerződése lehetőséget ad a tagoknak pótbefizetés teljesítésére (évente kétszer 3 millió forint értékben). Van-e lehetőség ezt euróban teljesíteni a kft. valutapénztárába történő befizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb euró visszafizetését jelentheti.A pótbefizetés – mint már utaltunk rá – tartós vagyonnövekedésként, a saját tőkén belül jelenik meg. Így az euróban meghatározott pótbefizetésnek a valutapénztárba történő befizetése nem ajánlott....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyoni betétjével azonos összeg;– a tőketartalékból, az eredménytartalékból az Szt. 36., illetve 37. §-a alapján a jegyzett tőkének a kilépő tag vagyoni betétjével arányos része adható ki;– a lekötött tartalék nem jogszabályi előírás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a Ptk. a törzstőkén, az alaptőkén felüli tőke változásait (növekedésének, csökkenésének lehetőségeit) nem szabályozza. Ezekre vonatkozó előírások a számviteli törvényben kerültek rögzítésre, mint olyan tételek, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Tőketartalék csökkentése a jegyzett tőke leszállításával arányosan

Kérdés: A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőkekivonás összegének miért kell a jegyzett tőke leszállításával arányosnak lennie? Azonkívül, hogy azt a számviteli törvény előírja. Miért nem dönthetnek annak mértékében a tulajdonosok, illetve az egyszemélyes társaság alapítója, mint egyedüli tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] ...A Polgári Törvénykönyv – a számviteli törvényhez hasonlóan – elsősorban a saját tőkéhez köti különböző előírásait. A saját tőkén belül tartós elem a jegyzett tőke mellett a tőketartalék is, változó elem az adózott eredmény, és az üzleti éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanok maradványértéke

Kérdés: Az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározásánál számításba kell venni a maradványértéket is. Mire kell tekintettel lenni – ingatlanok esetében – a maradványérték összegszerű meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéke közötti jelentős összegű különbözetet értékhelyesbítésként az eszközök között, értékelési tartalékként a saját tőkén belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátott összeget. Természetesen külön tételben kell jegyzett tőkeként bejelenteni a külön törvényben meghatározott dotációs tőkének megfelelő jegyzett tőkét, jegyzett tőkeemelés összegét is.Itt kell megjegyezni, a cégtörvény 24. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés: A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?
Részlet a válaszából: […] ...és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Az induló tőkén belül külön-külön be kell mutatni az alapítói vagyoni hozzájárulás, illetve az alapítói vagyonon felüli vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást a bérjárulékok között kell kimutatni.A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére – hat órát meghaladó kiküldetés esetén – adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:
1
9
10
11
40