Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszából: […] ...piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.Ebben a kérdésben elsősorban nem a vezetőnek kell döntenie, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] ...és az Szt. vonatkozó előírásaiból kell kiindulni.A Gt. 165. §-a szerint: "A taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit – külön befizetés nélkül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szabályok alapján, ha a társas vállalkozás magánszemély tagjai a jegyzett tőke emelését közvetlenül a társaság jegyzett tőkén felüli saját vagyonából valósították meg, akkor az így szerzett jövedelem is osztaléknak minősült, de azt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:

Mérlegképes könyvelő – regisztrálás

Kérdés: Regisztráltatnia kell-e magát annak a mérlegképes könyvelőnek is, aki nem egyéni vállalkozóként, hanem egy intézménynél gazdasági vezetőként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vételéről részletesen szóltunk a Számviteli Levelek 39. számában, a 764. kérdésre adott válaszban. Itt csak arra utalunk, hogy a válaszban hivatkozott törvényi előírás [az Szt. 151. §-ának (1)–(2) bekezdése] pontosításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől megszűnt az a szabály, amely alapján az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül. Ebből következően a visszavásárolt saját üzletrészek térítés nélküli átadása a tagoknak – törzsbetéteik arányában – nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...általuk befektetett összeget kapják vissza. [Erre vonatkozik az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja.] Ha a leszállított jegyzett tőkén felül kivont eredménytartalékból – az előbbiek figyelembevételével – a tulajdonosokat megillető összeg meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy a törlesztésekkel csökken a tartozás összege, és a csökkenő tőkének természetesen kevesebb a kamata is. A jellemzően azonos összegű lízingdíjon belül így növekvő összeget tesz ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:    

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év Szt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadás: befektetés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...növelik a tőkét, vagy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjét növelik a beolvasztó társaság jegyzett tőkén felüli saját tőkéje terhére új részvények, üzletrészek kibocsátásával.Amennyiben a beolvasztó társaság jegyzett tőkéjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

Vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyona

Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz (amelyet jogszabályi előírás alapján a tőketartalékba helyeztek), továbbá a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből (eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény) a jegyzett tőke összegének 8 százaléka.Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:
1
…
35
36
37
…
40