Találati lista:
351. cikk / 393 Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak
Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
352. cikk / 393 Tőkekivonás személyi jövedelemadója
Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
353. cikk / 393 Pénzügyi lízing kamata
Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
354. cikk / 393 Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál
Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
355. cikk / 393 Beolvadás: befektetés értékelése
Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?
356. cikk / 393 Vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyona
Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?
357. cikk / 393 Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)
Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
358. cikk / 393 Beltag tőkeemelésének adója
Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
359. cikk / 393 Az szja 1 százalékának felhasználása
Kérdés: Közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány célja egy szakma szakirodalma színvonalának emelése. Ezért évente egyszer a cikkek írói között bírálatot tartanak, és a legjobbakat díjazzák. Az alapítvány 1 százalékos támogatást is kap. Kérdés: ha nem a teljes összeget fordítják a díjazásra, hanem egy részét tőkenövelésre fordítják, az utóbbi az 1 százalékos támogatás felhasználásának tekinthető-e?
360. cikk / 393 Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál
Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
