Beolvadás: befektetés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...növelik a tőkét, vagy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjét növelik a beolvasztó társaság jegyzett tőkén felüli saját tőkéje terhére új részvények, üzletrészek kibocsátásával.Amennyiben a beolvasztó társaság jegyzett tőkéjét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyona

Kérdés: A vízgazdálkodási társulatok elkülönített vagyonáról a Vg-tv. 42. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Hogyan kell kiszámítani, és mikor a 8 százalékot? Számvitelileg van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz (amelyet jogszabályi előírás alapján a tőketartalékba helyeztek), továbbá a jegyzett tőkén felüli saját tőkéből (eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény) a jegyzett tőke összegének 8 százaléka.Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolható vállalkozói kivétre vonatkozó szabályok sem. Az Eva-tv. rendelkezései azonban nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól (pl. természetbeni juttatások). Nem kell azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...és levonnia az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint.Ha nem osztalék formájában valósul meg a törzstőkének az eredménytartalékból való feltöltése, akkor a 2003-tól alkalmazandó új szabályok alapján a vállalkozás jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Az szja 1 százalékának felhasználása

Kérdés: Közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány célja egy szakma szakirodalma színvonalának emelése. Ezért évente egyszer a cikkek írói között bírálatot tartanak, és a legjobbakat díjazzák. Az alapítvány 1 százalékos támogatást is kap. Kérdés: ha nem a teljes összeget fordítják a díjazásra, hanem egy részét tőkenövelésre fordítják, az utóbbi az 1 százalékos támogatás felhasználásának tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó 1 százaléka címen kapott összeget az Esz-tv. előírása szerint a közcélú tevékenység céljára kell felhasználni, vagy a következő évekre lehet tartalékolni [Esz-tv. 6. §-ának (3) bekezdése]. A tartalékolt összeg a tőke növelésére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál

Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály rendelkezéseit hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni!)Az Szt. nem ismeri az alapítói vagyont. Nem minősíthető jegyzett tőkének – az Szt. szerint – az érdekeltségi hozzájárulás, az olyan átvett pénzeszköz, amely jellemzően a beruházást finanszírozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...illetve eho ezen jövedelmet nem terheli.Nem magánszemély tag a részesedésére a vagyonfelosztási javaslat szerint jutó saját tőkének megfelelő bevételt számol el a kapott eszközöknek a nyilvántartásba történő felvételével egyidejűleg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Költségelszámolás a személygépkocsit üzemben tartónál

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy magánszemély tulajdonában lévő, a cég által használt autónál (eddig útnyilvántartás alapján számolta el a cég a költségeket) a cég üzembentartóként szerepeljen, és ezáltal az autó mindennemű költségét elszámolja (benzin, biztosítás, karbantartás stb.)?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély tulajdonában lévő, a cég által üzemeltetett autó céges költségelszámolása abban az esetben valósítható meg, ha a személygépjármű forgalmi engedélyében a magánszemély mint tulajdonos, a cég pedig mint üzembentartó szerepel. A forgalmi engedély adatainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...35 százalék. Például, ha a 2002. évi beszámolóban történik osztalékról döntés, akkor a 2002. évi beszámolóban kimutatott saját tőkénél – és mivel a döntés 2003-ban hozható meg – a 2003. január 1-jén ismert jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Tegyük fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Átalakulás (eva)

Kérdés: Befolyásolja-e az evás időszak az átalakulást? Közben lehet-e átalakulni, vagy előbb vissza kell térni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését. Ezért pl. ha az adóalany a következő adóévben át kíván alakulni, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
1
35
36
37
39