Az szja 1 százalékának felhasználása

Kérdés: Közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány célja egy szakma szakirodalma színvonalának emelése. Ezért évente egyszer a cikkek írói között bírálatot tartanak, és a legjobbakat díjazzák. Az alapítvány 1 százalékos támogatást is kap. Kérdés: ha nem a teljes összeget fordítják a díjazásra, hanem egy részét tőkenövelésre fordítják, az utóbbi az 1 százalékos támogatás felhasználásának tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó 1 százaléka címen kapott összeget az Esz-tv. előírása szerint a közcélú tevékenység céljára kell felhasználni, vagy a következő évekre lehet tartalékolni [Esz-tv. 6. §-ának (3) bekezdése]. A tartalékolt összeg a tőke növelésére nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Érdekeltségi hozzájárulás víziközmű-társulatnál

Kérdés: Víziközmű-társulatunk a város belterületén szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények kiépítésére jött létre. Az alapszabály rögzíti az érdekeltségi egységek számát és az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, amit a tagok 10 év alatt kötelesek megfizetni. Jegyzett tőkeként a cégbírósági bejegyzésben szereplő vagyont tartjuk nyilván. Elő kell-e írni a következő évi befizetéseket követelésként és a 9. számlaosztályban? A PM által összeállított számlarendben miért nem szerepel a jegyzett tőke?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály rendelkezéseit hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni!)Az Szt. nem ismeri az alapítói vagyont. Nem minősíthető jegyzett tőkének – az Szt. szerint – az érdekeltségi hozzájárulás, az olyan átvett pénzeszköz, amely jellemzően a beruházást finanszírozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.
Kapcsolódó címke:

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...illetve eho ezen jövedelmet nem terheli.Nem magánszemély tag a részesedésére a vagyonfelosztási javaslat szerint jutó saját tőkének megfelelő bevételt számol el a kapott eszközöknek a nyilvántartásba történő felvételével egyidejűleg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
Kapcsolódó címke:

Költségelszámolás a személygépkocsit üzemben tartónál

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy magánszemély tulajdonában lévő, a cég által használt autónál (eddig útnyilvántartás alapján számolta el a cég a költségeket) a cég üzembentartóként szerepeljen, és ezáltal az autó mindennemű költségét elszámolja (benzin, biztosítás, karbantartás stb.)?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély tulajdonában lévő, a cég által üzemeltetett autó céges költségelszámolása abban az esetben valósítható meg, ha a személygépjármű forgalmi engedélyében a magánszemély mint tulajdonos, a cég pedig mint üzembentartó szerepel. A forgalmi engedély adatainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...35 százalék. Például, ha a 2002. évi beszámolóban történik osztalékról döntés, akkor a 2002. évi beszámolóban kimutatott saját tőkénél – és mivel a döntés 2003-ban hozható meg – a 2003. január 1-jén ismert jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni. Tegyük fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás (eva)

Kérdés: Befolyásolja-e az evás időszak az átalakulást? Közben lehet-e átalakulni, vagy előbb vissza kell térni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését. Ezért pl. ha az adóalany a következő adóévben át kíván alakulni, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.
Kapcsolódó címkék:  

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint: ingyenes dolgozói részvény forgalomba hozatala esetén a dolgozói részvények névértékét a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonának terhére történő alaptőke-emelés biztosítja. Kedvezményes dolgozói részvény kibocsátása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.A leírtakból következően tehát sem a Gt., sem az Szt. nem teszi lehetővé a saját tőkénél nagyobb összegnek a kilépő tag részére történő kifizetését. (A beltag korlátlan felelőssége indokolja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzett tőkét képező vagyontárgyak

Kérdés: Az átalakuló egyéni cég jogutódjának vagyonleltár-tervezetében a 3 millió forint jegyzett tőkére a Gt. 68. §-ának (2) bekezdése alapján 8 951 044 forint értékű vagyontárgy került kijelölésre. A cégbíró hiánypótlással megkifogásolta mind a két témát. Hogyan kell értelmezni a jegyzett tőke eszközfedezettségét egyéni cég jogutódjánál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint: a jogutód gazdasági társaság vagyonleltár-tervezetében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:      

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...által a társaság rendelkezésére bocsátott tőke, amelyet alapításkor, illetve tőkeemeléskor adtak át a társaságnak. A jegyzett tőkének a tőketartalékkal szembeni leszállítása felfogható az alapításkori, a tőkeemeléskori döntés legális korrekciójaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
36
37
38
…
40