349 talált állásfoglalás a tőketartalék kifejezésre

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?

Kérdés: Társaságunk (A) egy működő társaságban (B) tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a megemelt jegyzett tőke átutalásával egyidejűleg a jegyzett tőkén felüli tőke arányában további végleges pénzeszköz átadására is sor került, "B" társaságnál tőketartalék képzése céljából. A könyvelési tételek mellett arra is választ várunk, hogy a végleges pénzeszköz átadásának – társaságunk szempontjából – van-e az adózás előtti eredmény növelésén túlmenően egyéb adóvonzata?

Kérdés: A 2006. évi X. tv. 104. §-ában foglaltak alapján történő térítésmentes szövetkezeti üzletrész átvétele és annak kötelező bevonásával kapcsolatos helyes (ajánlott) számviteli elszámolásához kérnék segítséget.

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai elhatározták, hogy véglegesen pénzeszközt adnak át a társaságnak. Az átadott pénzeszközt a tőketartalék javára könyveltük. A cégbíróságra nem jelentettük. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A Számviteli Levelek 85. számában, az 1747. kérdésre adott válaszban a példa levezetésében – úgy tűnik – számítási hiba van. A példában 17 millióval magasabb a felértékelés utáni bruttó érték, és csak 10 millióval nagyobb összeg után kell adózni?

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?

Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 1998-ban tagi kölcsönként befizetett 15 millió forintot a társaság bankszámlájára. Ugyanezen évben ezt az összeget – bizonylat nélkül – átvezették a tőketartalék-számlára. A mérlegben azóta is ott szerepel. A 15 millió forintból ingatlant vásároltak. A befizető tulajdonos a befizetett 15 millió forintot a mai napig is tagi kölcsönnek tekinti. Az 1690. számú kérdésre hivatkozással, kérem, közöljék álláspontjukat.

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?