338 talált cikk a tulajdonjog kifejezésre

Kérdés: Vidékről 4 dolgozónk Budapestre együtt jár be dolgozni, az egyikük saját személygépkocsijával. Ez tekinthető-e csoportos bejárásnak? Ha igen, adómentesen kifizethető-e a megtett km után az APEH által meghatározott üzemanyagár és az üzemanyag-fogyasztási norma (100 és a 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség szorzata)? A kft. költségként elszámolhatja-e? A kft.-nek kell-e igazolást kiadnia, hogy ezen kifizetett összeg nem számít a magánszemélynél bevételnek, és így nem válik önadózóvá? Milyen nyilatkozat szükséges a dolgozótól a saját gépkocsi használata miatt?

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?

Kérdés: A Számviteli Levelek 66. számában a 1378. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, az Áfa-tv. előírásaiból megállapítható-e megkötés a tulajdonjog-átruházás legkorábbi időpontjára vonatkozóan? A teljesítéssel együtt átszállhat-e a tulajdonjog akkor, ha a tulajdonba adás megelőzi a részletfizetéseket? Az APEH álláspontja szerint – ez esetben – nem részletvételről van szó, mert részletvételnél a tulajdonjog leghamarabb az első részlet megfizetésével szállhat át.

Kérdés: Vállalkozásunk új lakásokat épít, vevőinkkel az adásvételi szerződéseket úgy kötöttük meg, hogy vevőként csak az utolsó részlet kiegyenlítésével szereznek tulajdonjogot. Ha az utolsó részlet kifizetése 2004-ben történik, kell-e a telekhányadra áfát fizetni?

Kérdés: A közhasznú társaság iskolát üzemeltet, amelyet átad egy költségvetési intézménynek. Van-e külön tennivalónk a zárómérlegbe beállított eszközökkel, forrásokkal, külön kiemelve a fejlesztési támogatásból finanszírozott beruházások nyilvántartását azért, mert az iskola számviteli rendszert vált?

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?

Kérdés: Milyen áfafizetési és visszaigénylési szabályok vonatkoznak a részletvételre?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?