Visszavásárolt üzletrész hozama

Kérdés: Egy cégcsoport szindikátusi szerződést köt azzal a céllal, hogy az egyik cég (B) üzletrészt vásárol a másikban (A cégben), majd tőkeemelést hajtanak végre kizárólag pénzbeli hozzájárulás nyújtásával. A befektető cég (B) csak mint pénzügyi befektető, határozott időtartamra marad tulajdonos. A harmadik cég (C), amely cég eredetileg az "A" cég 100 százalékos tulajdonosa volt, visszavásárlási kötelezettséget vállal az üzletrészre, hozamaival együtt. Az üzletrész hozama a pénzügyi műveletek ráfordítása lesz "C" cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...nő a korábban vásárolt, "A" cégben lévő üzletrészéneka bekerülési értéke. Mivel a "B" cég csak meghatározott időtartamig tulajdonos,a visszavásárlási kötelezettség alapján azt tőle "C" cég visszavásárolja,pontosabban megvásárolja. Amennyiben "B" cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címke:

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...elengedése miatti vagyonnövekedésvalójában az ajándékozás eredménye. Más a helyzet a megszavazott osztalék esetében. Ha a tulajdonos az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó, számára az Szt. – a számviteli alapelvek érvényesülése érdekében -előírja, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Tőkeemelés és átalakulás

Kérdés: A kft. törzstőkeemelését a cégbíróság az alábbi módon jegyezte be: változás kezdete: 2009. 06. 01. Bejegyezve (végzés kelte): 2009. 11. 04. Amennyiben 2009. 08. 31. fordulónappal átalakulástervezetet készítenek elő, a vagyonmérlegben a saját tőkét az új vagy a régi értékben kell meghatározni? Az alultőkésítés számításánál melyik dátumtól lehet a magasabb jegyzett tőke összeggel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulás utáni vagyoni helyzetet,sajáttőke-összetételt kell mutatnia. Mivel a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjaelőtt már ismert volt a tulajdonosi szándék a törzstőke emelésére vonatkozóan,az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Személyesen közreműködő tag

Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!
Részlet a válaszából: […] A Gt. 91. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben foglaltak alapján atársaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggalvaló különmegállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaságtevékenységében. Nem minősül személyes közreműködésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.
Kapcsolódó címke:

Házipénztár pénzkészlete végelszámolás alatt

Kérdés: Végelszámolási zárómérleget készítek (indult 2009 elején). Eszközök nincsenek, kivéve a pénztárban lévő pénzt, ami nem nyújt fedezetet a jegyzett tőke visszafizetésére. A baj az, hogy a pénztári pénzkészlet többszöröse a maximumot jelentő 500 ezer forintos korlátnak. Mitévő legyek? A tulajdonosoknak van ötlete. Taggyűlési jegyzőkönyv alapján jegyzett tőke visszafizetési előleget fizetnek a tagoknak, amit 30 napon belül visszavételeznek, majd aznap ismét kiadnak. Lehetséges ez jogkövetkezmények nélkül? A végelszámolási zárómérlegben maradhat-e ilyen összegben követelés?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazott követelmény alól. Ha az nem teljesül, azaz apénztári pénzkészlet tartósan meghaladja az 500 ezer forintot, és a társaságtulajdonosai nem intézkedtek ezen állapot megszüntetésére, akkor megsértették a(8) bekezdésben foglaltakat, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Csomagban értékesített vetítési jog

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] ...szereplővariációk egyike lényegében tartalmazza (a 3. módszer).A csatornán vetített filmek, filmsorozatok vetítési jogát alicenctulajdonosok csomagban értékesítik. Így a szerződésben foglaltösszesített jogdíj – természetesen devizában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély hitele a társaság javára

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre igyekszünk válaszolni, a konstrukciójogszerűségéről nem nyilatkozunk.A kérdés szerint két magánszemély, a magánszemélyekingatlanára bejegyzett jelzálogjog fedezete mellett hitelt vett fel, amelyetazonban a bank nem a magánszemélyeknek fizetett ki, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft. ingatlan vagyonnal isrendelkezik, az üzletrész megszerzése még ajándékozásiilleték-fizetésikötelezettséggel is jár.Amíg két tulajdonosa volt a kft.-nek, addig az egytulajdonosra jutó saját tőke összege 30 M Ft. Ha a megmaradó egy tulajdonostérítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Engedményezés az új tulajdonos felé

Kérdés: Az "A" kft. két magánszemély tagja eladja tulajdoni részét "B" kft.-nek. Így "A" kft. egyszemélyes kft. lett. A két tag magánszemély korábban tagi kölcsönt adott az "A" kft. részére. Az eladáskor engedményezéssel rendezték a tagi kölcsönt "B" kft.-re oly módon, hogy a felét elengedik. Helyes-e ez az engedményezés, miután az eredeti adós az "A" kft. volt? Az "A", illetve a "B" kft.-nél mi a helyes könyvelés? Van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, azért, mert amagántulajdonosok eladták az üzletrészüket a "B" kft.-nek, az "A" kft. tagikölcsön miatti tartozása nem szűnt meg (tehát könyvelni nem kell). Az "A" kft.ezt követően két magánszemélynek fog tartozni (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Amortizációs kulcsok változtatása

Kérdés: Cégünknél 2007-ben tulajdonosváltás történt. A változást követően az új tulajdonos 2009-ben felülvizsgálta a nagyobb értékű tárgyi eszközöknél alkalmazott leírási kulcsokat. Megállapította, hogy például az épületeknél alkalmazott 1%-os leírási kulcs nem megfelelő, 3%-os leírási kulcs alkalmazását kéri. Lehetőségünk van-e ezen kulcsok jövőbeni változtatására?
Részlet a válaszából: […] ...összehasonlítva – kell alátámasztani, aszámszerűsített – jövőbeni – hatását a kiegészítő mellékletben bemutatni.Önmagában a tulajdonos szándéka nem elegendő az eddig alkalmazott mértékekmegváltoztatására.Természetesen az is előfordulhat, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
1
113
114
115
182