Pénzügyi instrumentumok hasznosítása

Kérdés: Az Szt. 95. §-ának (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy az üzleti jelentésben be kell mutatni a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügyletpolitikát, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow-kockázatot, számszerűsítve is. Ezen bemutatásokat a valós értékelést nem alkalmazó vállalkozásoknak is el kell végeznie? Ha igen, akkor milyen szakirodalom áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...jelentésre vonatkozóantartalmaz a nemzetközi szabályrendszerhez illeszkedő rendelkezéseket. A tőkepiacok nemzetközi fejlődése a tulajdonosok, abefektetők részéről olyan újszerű információs igényt támaszt, amelynek az alényege, hogy a beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Átalakulási osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: A betéti társaság 2006. 10. 10-én átalakult kft.-vé. Adózott eredménye, eredménytartaléka van. A tag a bt.-ből vagy a jogutód kft.-ből veheti ki kedvezményesen az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...adózott eredményeis eredménytartalékként kell hogy kimutatásra kerüljön.) Az átalakulással létrejövő kft. a bt.-nek jogutódja, a kft.tulajdonosa (tagja) – bár név szerint lehet ugyanazon személy – nem jogutódja abt. bel-, illetve kültagjának. Gyakran előfordul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Lakás bérbeadása utáni jövedelem

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezésealapján az egymillió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásából származójövedelem egésze után kell – a hozzájárulási-fizetési felső határig -egészségügyi hozzájárulást fizetni. A magánszemélynek legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön adói

Kérdés: A kft.-nek 2006. 08. 31-én a tagi hitelállománya 1 200 000 Ft. Van-e bármilyen fajta adó- vagy egyéb fizetési kötelezettsége az állam felé?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsönt a tulajdonos magánszemély vagy a tulajdonostársaság adózott jövedelméből nyújtja, ezért a tagi kölcsön (hitel) a nyújtónálközvetlenül adófizetési kötelezettséggel nem jár. Abban az esetben, ha a tagikölcsönre (tagi hitelre) kamatot fizet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:

Működési költségek fedezetére kapott támogatás

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonosától (költségvetési szervtől) pénzeszközt kapott működési feladatainak ellátására. A támogatási szerződésben nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy az átadott pénz visszakövetelhető-e. A társaság az átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel, a felhasználással elszámolni tartozik. A társaságnak milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz jóváírása után? A társaság könyvelését, adózását (áfa, társasági adó, egyéb) az ügylet milyen módon befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...más elszámolási módis következhet. Éppen ezért a támogatási szerződésben mindenképpen rögzítenikell azt, hogy a támogató többségi tulajdonos milyen kifizetéseket, működésiköltségeket fogad el, illetve milyen időponttal kéri az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...van, függetlenül attól, hogy a készpénz kezelője függetlenítettpénztáros vagy erre kijelölt személy (például az ügyvezető, illetve atulajdonos). Itt kell megjegyezni, amennyiben nem függetlenített pénztároskezeli a készpénzt, a társaság készpénzét kezelő ügyvezetőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adómegállapításakor az adózás előtti eredményt növelni nem kell. A válasznál figyelemmel voltunk arra, hogy a kft.tulajdonosa az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban, azaz munkavállalókéntlátta el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kft. tulajdonosai általa veszteség fedezetére teljesített pótbefizetést ugyan 2000-ben – a számvitelitörvény akkor hatályos előírásai alapján – az eredménytartalék (és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Adótörvényi előírások alapjánA társas vállalkozás vagyonából a magánszemély által tagi(részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése következtében,arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanforgalmazás: első értékesítés

Kérdés: Kapcsolódva a 2694. kérdés témájához, cégünk főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Társaságunk is első értékesítés keretében továbbértékesítési céllal vásárolta az új lakásokat, amelyről áfás számlát állított ki az értékesítő cég. Cégünk nem helyezte levonásba a beszerzéshez kapcsolódó adót, mivel úgy ítélte meg, hogy a megvásárolt lakások értékesítése nem minősül első értékesítésnek, ezért az Áfa-tv. 2. sz. melléklete 2. pontja alapján tárgyi adómentes értékesítés történik, amikor az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. A 2694. kérdésre adott válasz alapján viszont az értékesítő cég által felszámított áfát a beszerző társaság jogosan helyezte levonásba. Helyes a kérdésben leírt megítélés? Vagy akkor is levonható az áfa, ha a tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] ...társaság vásárolta meg azzal acéllal, hogy a lakóingatlanban lévő lakásokat közvetlenül ő értékesítse alakások jövőbeni tulajdonosainak, azaz a lakóingatlant továbbértékesítésicéllal szerezte be. Ez esetben az Áfa-tv. 33. §-a (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
Kapcsolódó címke:
1
140
141
142
179