1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?

Kérdés: Magyarországi kft. romániai cégnek (a cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, kapcsolt vállalkozás) egyik kisteherautóját bérbe kívánja adni. Kérdésem, hogy a bérleti díj számlázásakor mi a teljesítés helye, az áfát ki fogja megfizetni, mi kerül a számlára? Az autó Romániában fog üzemelni, a kötelező biztosítást és a cascót a továbbiakban ki fizeti?

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?

Kérdés: Ügyfelem – társaságának finanszírozási problémái miatt – ingatlanának eladására kényszerül, majd a vevőtől azt lízingbe veszi. A szerződés alapján az ügylet pénzügyi lízingnek minősül. Időbelileg elhatárolhatja-e a lízingbevevő (az ingatlan eladója) a lízingbeadó (a vevő) részére történt értékesítés során kimutatott nyereséget a lízing futamidejére, a futamidő alatti arányos megszüntetéssel?

Kérdés: A társadalmi szervezet mint vagyonkezelő üzemeltetésre bérbe adta a vagyonkezelési szerződésben szereplő ingatlant. A vagyonkezelési szerződésben vállalt, a kincstári vagyon értékét növelő beruházásokat az üzemeltető hajtja végre, amelyek értékét a vagyonkezelő nem ismeri, de neki kell a vagyonkezelésbe vett kincstári vagyonról adatokat szolgáltatni. Hogyan lehet ezen kötelezettségnek eleget tenni?

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?

Kérdés: A társaság – mint eladó – 2004. december 28-án ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan tényleges átadására – a szerződésnek megfelelően – 2005. augusztus 31-én került sor. A tulajdoni lapra a "Tulajdonjog-fenntartással történő eladás" feljegyzés került 2005. január 10-én. Az átadást követően 2005. szeptember 8-án a földhivatal a vevőt tulajdonosként bejegyezte. Az eladó év közben arra kérte a helyi önkormányzatot, hivatkozva az 1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §-ára és 52. §-a 7. pontjára, hogy az előzetesen számára kivetett 2005. évi építményadót vizsgálja felül. Az önkormányzat álláspontja szerint nincs ok és mód az építményadó-kivetés felülvizsgálatára, mert a változás napja a bejegyzési kérelem benyújtásának napja, 2005. január 10. Bizonytalanságot az okoz, hogy sem a helyi adótörvény, sem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem említi a bejegyzési kérelem benyújtásának napját, sem azt, hogy melyik földhivatali bejegyzés a mérvadó!

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?