Szakmai rendezvény partnerirodáknak

Kérdés: Az ügyvédi iroda a nemzetközi partnerirodáknak szakmai rendezvényeket szervez Magyarországon. A felmerült költségeket (szállás, étkezés, terembérlet, dekoráció stb.) a résztvevők létszámával arányosan közvetített szolgáltatásként számlázza a partnerirodáknak. A költségek továbbhárításáról írásban foglalt megállapodás rendelkezik. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e a számlán áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatások sine qua nonja, hogy aszolgáltatás vásárlására azért kerül sor, hogy azt változatlan formábantovábbértékesítsék. Amennyiben nem a szolgáltatás változatlan formában történőtovábbértékesítéséről van szó, akkor nem beszélhetünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Áfaalanyi mentesség választása

Kérdés: Evás ügyvédi iroda szeretne kilépni az evakörből, és egyidejűleg bejelentkezni áfa szempontjából alanyi mentesnek. Van-e ennek törvényi akadálya?
Részlet a válaszából: […]

Az alanyi adómentesség választását törvény nem zárja ki, így az áttérés során csupán az alanyi adómentességnek az Áfa-tv.-ben előírt feltételeit kell figyelembe venni (pl. 4 millió forintos bevételi összeghatár).

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték

Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.
Részlet a válaszából: […] A gépjármű-értékesítés során felmerülő illeték, hatóságieljárási díj adómértékéről szóló 2002/92. Adózási kérdés alapján a gépjárműértékesítéséhez kapcsolódó illeték, illetve hatósági eljárási díj nem épülhetbe az értékesítés adóalapjába. Mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Lakáseladás átminősítése irodaeladássá

Kérdés: A kft. ingatlanforgalmazással foglalkozik. 2004-ben kezdte meg az egyik társasház építését. Az építési engedély lakások, garázsok és tárolók felépítésére vonatkozott. Az értékesített lakások tulajdonosai építőközösséget hoztak létre, és megbízták a kft.-t az építkezés kivitelezésének lebonyolításával. A kft. 2005. március 3-án szerződést kötött egy ügyvédi irodával egy építés alatt álló lakás megvásárlására. A számlák a szerződésnek megfelelően lakás, illetve tároló építési költségeiről kerültek kiállításra. Ügyfelünk 2005 szeptemberében a szerződés visszamenőleges módosítását kérte azzal, hogy lakás helyett irodahelyiséget szeretne kialakítani. A használatbavételi engedély kiadását követően módosíthatjuk-e a korábban "lakás építési költsége" megnevezéssel kibocsátott számlákat? Az eredeti teljesítési időponttal, vagy az ügyvédi iroda használatbavételi engedélye keltével állíthatunk-e ki "ügyvédi iroda építési költsége" számlákat?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az egyrészt tele vanellentmondással, másrészt olyan gyakorlatot tükröz, ami a jogszabályielőírásokkal nem egyeztethető össze.Az értékesített lakások tulajdonosai a kft.-t az építkezéskivitelezésének lebonyolításával nem tudták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint az ügyvédi iroda 2004-ről mégegyszerűsített beszámolót készíthetett, és ezt egyszeres könyvvitelleltámaszthatta alá, ha – a megelőző két egymást követő évben az éves (ár)bevételeévenként nem haladta meg az 50 millió forintot, és– nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Ügyvéd tagi jellegű jövedelme

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. általános szabálya szerint a tag személyes közreműködése alapján kifizetett összeg akkor válik adókötelessé, amikor azt a magánszemély átvette, vagy amikor javára a bankszámlán jóváírták. Így, ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. rendelkezései szerint az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként nem állhat végelszámolás hatálya alatt. Ennek megfelelően a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany gazdasági társaságokra (kft., bt., kkt.) vonatkoznak a Gt. előírásai. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél akkor van lehetőség az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: 2004. január 1-je után az ügyvédi iroda készíthet-e egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót, vagy rá is vonatkozik az Szt. azon előírása, hogy 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitellel alátámasztott éves (egyszerűsített éves) beszámolót készíthet?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának a beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitel vezetésére vonatkozó rendelkezését alkalmazva 2003-ban evaalanyok esetében a 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg nem realizált bevétel 2003-ban válik az eva alá tartozó bevétellé. Ugyanakkor az áttéréshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
5
6
7