433 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: Az evát választó kettős könyvvitelt vezető kft. ügyvezetője után milyen járulék- és szja-kötelezettség van, ha az ügyvezető többes jogviszonnyal rendelkezik, 8 órás munkaviszonya van egy cégnél. A 303-as bevallásba beállítottuk az evaalap 4 százaléka utáni járulékokat. Mivel nem vette fel a nyereséget, akkor is meg kell fizetni a járulékokat? A nyereséget beruházásra szeretnénk fordítani. A mérleg szerinti nyereséget eredménytartalékba könyveltük, valóban meg kell fizetni utána a járulékot, ha nem veszi fel a jövedelmet? Mi lesz az evanyereséggel? Ha kifizetem, akkor mit kell utána fizetni? A kft.-nél nincs alkalmazásban senki, az ügyvezető látja el a feladatot munkaidő után.

Kérdés: A kft. 2003-ban vásárolt egy személygépkocsit 5300 ezer forint értékben. A vásárláshoz 1800 ezer forint hitelt vett fel 4 éves futamidővel. A kft. a személygépkocsit 2004-ben értékesítette az ügyvezetőnek 2800 ezer forint + 700 ezer forint áfa összegben azzal, hogy az ügyvezető a hitelt átvállalta. A hitelszerződés megszűnéséről a bank nem küldött értesítést, csak egy számlát a hitelszerződés rendkívüli zárlati díjáról. Az okmányirodának címzett meghatalmazásmásolatot kaptunk, amelyben engedélyezik a forgalmi engedély átírását az új tulajdonos nevére. Milyen bizonylat alapján, milyen számlával szemben kell kivezetni a hosszú lejáratú hiteltartozást? Az időarányosan visszaigényelhető előzetesen felszámított áfát hova kell könyvelni?

Kérdés: A kft.-ben jelenleg 3 fő természetes személy tag van, összesen 70 százalék üzletrész-tulajdonlással. A további 30 százalék a kft. által visszavásárolt üzletrész. A folyó évben az ügyvezető tervezi a kft. 30 százalékos üzletrészének a megvásárlását. Ezzel az ő üzletrésze 71 százalékra emelkedne. Jelenleg a kivásárlás előtti állapotban az ügyvezető munkaviszony formájában látja el a feladatát. Jól értelmezzük-e, hogy az ügyvezető nem lehet 71 százalék üzletrész birtoklása mellett alkalmazotti jogviszonyban?

Kérdés: Cégünk ügyvezetője szabadsága alatt használta a kft. tulajdonában lévő személygépjárművet. Mivel a cégautóadót megfizetjük a gépjármű után, így az ezen időszakra eső üzemanyagköltséget a vállalkozás érdekében felmerült költségként számoljuk el. Mi az álláspont a szabadság ideje alatt ugyanezen gépjármű használata miatt kifizetett külföldi autópályadíj és külföldi parkolási költség elszámolhatóságával számviteli és adózási szempontból?

Kérdés: A kft. ügyvezetője, mint tag, 35 százalékos részesedésű. A munkáltatói jogokat ő gyakorolja, a legutolsó tagváltozások óta. Korábban külföldi tagok is voltak. Ez az ügyvezető munkaviszonyban látja el főfoglalkozásként feladatát. A meghatározó külföldi tagok után a munkáltatói feladatot ezzel az ügyvezetővel kapcsolatban egy másik ügyvezető látja el. Lehet-e probléma e megoldással, amely taggyűlési határozattal is érvényesítve van?

Kérdés: A kft. 1996-ban személygépkocsit vásárolt, amelynek nettó értéke 400 ezer forint volt. Ez 20%-os értékcsökkenéssel csökkentve, 2001. 06. 30-án nulla érték volt. A gépjárművet összetörték, de mivel a kft. cascóval nem rendelkezett, a biztosító nem fizetett. A kár kijavítása sokba került volna, a kft. ügyvezetője – a helyreállítás helyett – értékesítette 25 ezer forintért. Helyes ez így?

Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?

Kérdés: Cégünk vásárolt egy személyautót. A gépkocsit az ügyvezető használja. A biztosításokat, súlyadót és az egyéb fenntartási költségeket elszámoljuk a cégben, viszont az üzemanyag költségeit az ügyvezető állja. Meg kell-e fizetni ez esetben a cégautóadót? Milyen egyéb nyilvántartási és fizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak?

Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?