385 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: A cég 2006-ban vásárolt egy ingatlant, melyből az átalakításokat és modernizálásokat követően 2007-ben rendeltetésszerű használatbavételi dátummal szállodát kíván nyitni és üzemeltetni, de bérbe is kíván adni az ingatlan területéből étterem üzemeltetéséhez. 2006-ban az áfa tekintetében kell-e arányosítani a 2007-es előzetes adatok alapján?

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?

Kérdés: Kötelező-e a strand- és uszodaüzemeltetésnél a pénztárgép használata? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet rendelkezik a pénztárgép kötelező használatáról, amely hivatkozik a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott üzletkörökre. Ebben nincs a strandra, uszodára vonatkozó előírás. A strand- és uszodaszolgáltatásnál előre nyomott, sorszámmal ellátott, szigorú számadású nyilvántartásban szereplő jegy alkalmazható-e, vagy a nyugtaadási kötelezettségünknek csak pénztárgéppel lehet eleget tenni? Milyen jogszabály szabályozza ezt?

Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elkészült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?

Kérdés: A kft. 2006. április 1-jén 2 db teherautót vásárolt. Az átírás még nem történt meg. Mikor lehet aktiválni? Elszámolható-e aktiválás előtt az üzemanyagköltség?

Kérdés: "A" Rt. bérbe adja egyik személygépkocsiját "B" Kft.-nek, határozatlan időre. "B" Kft. tulajdonjogot nem szerez, erre opciós joga sincs. A forgalmi engedélybe nem került üzembentartóként bejegyzésre. Az üzemanyag (benzin) beszerzése az "A" Rt. üzemanyagkártyájával történik (a teljes saját flottára érvényes szerződés keretében), melyből a bérbe adott gépkocsi felhasználását továbbszámlázza "B" Kft.-nek. A megállapított bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű-biztosítás és a súly adó összegét, de a bérleti szerződés szerint a bérlőt terheli ezek összege is a bérleti díjon kívül. Az "A" Rt. visszaigényelheti-e a változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) benzin beszerzésére jutó előzetesen felszámított áfát? Hogyan történjen a tulajdonos által fizetett gépjármű-biztosítás, a súlyadó továbbhárítása? Fel kell-e ezek összegére számítani az áfát? Melyik cégnek kell bevallani és megfizetni a magánhasználat miatti szja-t, munkaadói járulékot és eho-t?

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?

Kérdés: A belföldi székhelyű kft. reklámszolgáltatást rendelt meg a svájci székhelyű társaságtól. A reklám banner formájában volt látható a svájci cég weboldalain. A reklámot saját költségén és a felelősségére a megrendelő készítette el. Fizetése forintban, a megjelenést követően történik. Ez az Áfa-tv. alapján minek minősül? Számvitelileg hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.