Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
Részlet a válaszából: […] ...a közös tevékenységre vonatkozóan.A közös üzemeltetés jellemzője az, hogy az adott ingatlan(épület) rendszeres használatát az üzemeltető a közös üzemeltetésben résztvevők részére biztosítja, a közös üzemeltetésben részt vevők a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Vagyonkezelésbe vett kincstári vagyonról adatszolgáltatás

Kérdés: A társadalmi szervezet mint vagyonkezelő üzemeltetésre bérbe adta a vagyonkezelési szerződésben szereplő ingatlant. A vagyonkezelési szerződésben vállalt, a kincstári vagyon értékét növelő beruházásokat az üzemeltető hajtja végre, amelyek értékét a vagyonkezelő nem ismeri, de neki kell a vagyonkezelésbe vett kincstári vagyonról adatokat szolgáltatni. Hogyan lehet ezen kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kell kezdeni, hogy sem a vagyonkezelő, sem azüzemeltető a tulajdonos [az adott esetben az államot képviselő KincstáriVagyoni Igazgatóság (a KVI)] előzetes (akár a szerződésben is rögzített)hozzájárulása nélkül a kincstári vagyon értékét növelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Munkahelyi étkeztetés saját konyhán

Kérdés: Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a saját konyhán történőétkeztetés költségeinek meghatározásánál nem elegendő csak az elkészítéshezfelhasznált különböző nyersanyagok értékét számításba venni, kalkulálni kell asaját konyha üzemeltetésének (tárgyi eszközei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] ...év végével ténylegesen meg kell szüntetni. Amennyiben az áthelyezett villamos vezeték olyan, amelyet azáthelyezés után át kellett adni az üzemeltető áramszolgáltatónak, akkor azáthelyezés költségeit a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell akönyvekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Közművek (víz, csatorna) átadásának áfája

Kérdés: A Vtv. – szó szerint – nem írja elő azon adóalanyoknak a közművek (víz, csatorna) átadását, amely közműrészek a telekhatáron kívül vannak. Atörvény csak azt írja elő, hogy e közművek kizárólag az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában lehetnek. A tulajdonosok között nem szerepel sem a magánszemély, sem a gazdasági társaság. Értelmezésünk, illetve az önkormányzat értelmezése szerint a közműveket megépítő tulajdonos térítésmentesen köteles a közműveket átadni az önkormányzatnak, mert ő lehet a városban a tulajdonos. Csak abban az esetben ad engedélyt a rákötésre, az üzemeltetésre, ha azt a 200-220 m közművet megkapja. Ennek megfelelően az idézett törvényhely megalapozza az áfamentességet?
Részlet a válaszából: […] ...illetve önkormányzati tulajdonban lehetnek, de azt nem írjaelő, hogy ezeket a megépítő tulajdonosnak kötelező térítésmentesen átadnia azüzemeltető részére. Ebből következően, a közművek térítés nélküli átadásaesetén az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Tekinthető-e munkahelyi étkeztetésnek, ha egy pékséget is üzemeltető vállalkozás a dolgozók egy meghatározott körének a saját pékségében előállított termékekből juttat napi 200 Ft önköltségi értéken? Mi legyen a minimális dokumentálása ennek? Juttathat-e a dolgozók egy másik körének ugyanilyen értékben a saját konyháról (ez másik telephely) melegétkeztetést, vagy egységesnek kell lennie? Hogyan történik a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a munkáltató által a munkavállalórészére nyújtott étkeztetés (az erre szóló utalványt is ideértve) értékébőlhavi 8000 forintig, vagy kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlásárafeljogosító utalvány értékéből havi 4000 forintig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Felszolgálási díj kedvezménye

Kérdés: Terheli-e szja-fizetési kötelezettség a felszolgálási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...az így befolyt összegekkezeléséről. A szolgáltatások után fizetendő felszolgálási díj bevezetéséről avendéglátóegységet üzemeltető maga dönthet, annak mértéke az elfogyasztotttermékek ét- és itallapon, valamint árlapon feltüntetett, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Nyomvonal jellegű vezetékek kiváltása

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert helytelen, számviteliszempontból elfogadhatatlan gyakorlat kialakulására utal. A kérdésben leírtak aszámviteli követelmények nem teljesítésével valójában félrevezető információkatadnak, és ezen keresztül törvényellenes gyakorlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Cégautóadó külföldön használt gépkocsi után

Kérdés: A 2003. évben hatályos Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint "természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépkocsi magáncélú használata..." 2004. évben a "belföldi" nem szerepel a törvényben. Ukrajnában használt (ukrán rendszámú), operatív lízinggel finanszírozott autó után, melyet vállalkozói jogviszonyban lévő ügynökök használnak, kell-e a magáncélú használat esetén cégautóadót fizetni? Mivel sem telephelyen, sem székhelyen nincs Ukrajnában, így automatikusan megvalósul-e a magáncélú gépkocsihasználat?
Részlet a válaszából: […] ...(használhatják).A cégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsitulajdonosát – ha a tulajdonos és az üzembentartó (üzemeltető) személye eltér,akkor üzembentartóját (üzemeltetőjét) – kell tekintetni, kivéve ha okirattalbizonyítja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...– K 455, majd könyvelni a számlák kiegyenlítését is: T 455 – K 384.Amennyiben a víziközmű-társulat az elkészült beruházást azüzemeltetőnek átadja, akkor az átadást a térítés nélküli átadás számviteliszabályaival kell elszámolni: T 8891 – K 161, 467....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.
1
9
10
11
12