Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatos üzleti vagy cégérték kimutatásának szabályait az Szt. 3. §-a (5) bekezdése tartalmazza. Ezen (5) bekezdés 1/c pontja alapján, amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Elhatárolt jutalom, prémium kifizetése

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A KSH-nak A munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz c. mű útmutatója szerint: a prémium az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; a jutalom az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére

Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. arról rendelkezik, hogy az Szt. hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany az Szja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Baleseti táppénz elszámolása

Kérdés: Baleseti táppénz fizetési meghagyással történő utólagos befizetésénél helyes-e az, ha a tételt a bankkivonat alapján közvetlenül a 8. számlaosztályban könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy nem helyes. A baleseti táppénzt akkor is elsődlegesen az 5. számlaosztályban, a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, ha annak fizetése utólag, fizetési meghagyással történt. A könyvelés bizonylata lehet a fizetési meghagyás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Késedelmi kamat bizonylatolása

Kérdés: Késedelmi kamat felszámítása esetén a késedelmi kamatról kell-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A késedelmi kamatról a számviteli elszámoláshoz nem kell számlát kiállítania annak, aki (amely) a kamatot kapja. Elegendő a késedelmi kamat fizetésére felszólító levél, amely tartalmazza a késedelmi kamat összegét, kiszámításának módját, és természetesen hivatkozást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Mezőgazdasági terület után kapott támogatás (áfa)

Kérdés: A 41/2004. FVM rendelet alapján a társaság mezőgazdasági terület után hektáronként 8000 Ft támogatásra jogosult. A támogatás az adóhatóságtól 2004. december 10-től igényelhető. A támogatást pénzügyi intézmény útján előfinanszíroztattuk. Ezen támogatást be kell-e vonni az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 1. része szerinti arányosításba? Ha igen, akkor az arányosítást az előfinanszírozás időpontjában, vagy a támogatás tényleges igénylésének hónapjában kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a mezőgazdasági támogatásra vonatkozó igényjogosultság 2004. január 1-je után kiadott hazai jogszabály alapján keletkezett, továbbá a támogatás nem tartozik a 2004. évi költségvetési törvény 122. §-ának hatálya alá, ezért az Áfa-tv. 38. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az üdülési csekk beszerzését, az üdülési csekkért fizetett teljes összeget a vételkor költségként elszámolni nem lehet, azt az egyéb követelések között kell állományba venni (T 368 – K 381, 384). Az Alapítványtól kapott támogatást pedig a folyósításkor egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Kísérleti fejlesztés költségének finanszírozása

Kérdés: Egy külföldi székhelyű és tulajdonú társaság magyarországi fióktelepe egyetlen projekt megvalósítására alakult. Célja egy tengervíz-sótalanító berendezés megtervezése, a prototípus legyártása, beüzemelése, bevizsgálása. A fióktelep ezenkívül semmilyen más tevékenységet nem végez. A projekt megvalósítása érdekében felmerülő költségek finanszírozására a külföldi vállalkozás rendszeresen pénzt utal át a fióktelep részére. A kapott pénzösszeget hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az Szt. hatálya alá tartozik, a vállalkozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fióktelep tevékenysége alapján kell a költségeket elszámolni.A kérdésben szereplő fióktelep tevékenysége valójában kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Kötelező könyvvizsgálat

Kérdés: Kötelező-e a könyvvizsgálat annál a betéti társaságnál, amely 2004-től tért át a kettős könyvvitelre, és az elmúlt két év (2002, 2003) átlagában a bevétele meghaladta az 50 millió forintot? Jelent-e mentességet, hogy mint egyszeres könyvvitelt vezető érte el ezt az árbevételt? Van-e lehetőség valamilyen halasztásra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-a (2)–(3) bekezdésének előírásából következik: kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál (a bt. 2004-től kötelezett a kettős könyvvitelre); nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves (éves szintre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] A közbenső mérleg elkészítésére vonatkozó számviteli előírásokat az Szt. 21. §-a tartalmazza. 2004-től az előírás annyiban változott, hogy a közbenső időszakra, az elkészítésére vonatkozó szövegét pontosították. Eszerint a közbenső mérleget a jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
86
87
88
106