Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt az utolsó mondathoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: a 3526. kérdésre adott válasznál többek között tekintettel kellett lenni arra, hogy az ellenértéket több részletben fizetik meg, továbbá az ehhez kapcsolódó terv szerinti értékcsökkenési leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Értékcsökkenési leírás a kiva hatálya alatt

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?
Részlet a válaszából: […] A kérdező bizonytalanul ugyan, de a választ is megadja.A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás. Így a törvény elő­írásait az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Domainregisztráció díja

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a domainregisztráció díját, ami két évre szól, valamint a hozzá kapcsolódó tárhelyszolgáltatás díját, ami egyéves díj?
Részlet a válaszából: […] A saját internetcím (domainnév) beszerzése a vállalkozás tulajdonát képező vagyoni értékű jog, amelynek a bekerülési értékét (számlázott díját, a regisztráció díját) az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell kimutatni. A várható használati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az osztalékelengedés illetékfizetési kötelezettsége vonatkozásában az illetéktörvény előírásai nem változtak. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 11. §-a (1) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Offshore cégben lévő üzletrész apportálása

Kérdés: Lehetséges-e egy Magyarországon bejegyzett kft. offshore cégben lévő üzletrészét apportálni egy másik magyarországi kft.-be, amely szintén üzletrész-tulajdonos a szóban forgó offshore cégben? A két üzletrész együtt az offshore cégben többségi részesedést jelent. Ha lehetséges, miként határozható meg az apportérték?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbeli hozzájárulás (az apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Szoftverfejlesztés Tao-tv. szerinti megítélése

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás tulajdonában lévő szoftver és a felhasználási joga az Szt. előírása szerint – ha tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet – immateriális dolognak, ezen belül szellemi terméknek minősül. Mindezek alapján a szoftverkészítéshez kapcsolódóan a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Internetes vásárlás

Kérdés: Weblapok karbantartásával, fejlesztésével, készítésével foglalkozó cég az internetről vásárolja a tevékenysége végzéséhez szükséges programokat. A programok eladói általában külföldi magánszemélyek. A beszerzésről számlát nem állítanak ki, a fizetés bankkártyával történik. Milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség terheli a beszerző céget?
Részlet a válaszából: […]  Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról a 2001. éviCVIII. törvény rendelkezik. A törvény alkalmazásában elektronikus kereskedelmiszolgáltatás olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynekcélja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Praxishitel átvállalása

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a kérdés egymásnakellentmondó állításokat tartalmaz. A kérdező nem egyértelműen fogalmaz. Ezért aválaszhoz előbb pontosítani kell, majd logikai sorrendbe tenni az eseményeketés annak következményeit. Az önálló orvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Csatlakozási alapdíj

Kérdés: Az áramszolgáltató csatlakozási alapdíjat számláz KIF hálózatra. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […]  A nem pontosan megfogalmazott kérdésből arra következtetünk,hogy az áramszolgáltató a kérdezővel az ingatlan rendeltetésszerű használatáhozkapcsolódó – jogszabályban nevesített – villamosenergia-hálózati csatlakozásidíjat fizettet. A 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Bérbe vett műhely ellenértéke

Kérdés: A kft. az egyik tag műhelyét használja. A magánszemély bérleti díj ellenében adhatja azt bérbe, vagy ingyenesen is? A műhellyel kapcsolatosan fizetett közműfejlesztési hozzájárulás a kft.-nél elszámolható? Később, ha megszűnne a cég vagy kilépne a tag, akkor a vagyoni értékű jogként kimutatott hozzájárulást számlázni kellene a tag részére? Ha a kft. nem számlázza, akkor az a magánszemély jövedelme?
Részlet a válaszából: […]  2011-ben és 2012-ben is önálló tevékenységből származójövedelemnek minősült a magánszemélynek az ingatlan bérbeadásából származójövedelme. Nem mindenkit érintő változás a jövedelem meghatározásánál, továbbáezen jövedelem adójának megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
1
14
15
16
32