334 talált cikk a vagyoni értékű jog kifejezésre

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámoló készítése esetén a 8. § (5) bekezdése szerint – ha jól értelmezem – a Tao-tv.-ben előírt értékcsökkenési leírási kulcsokat kell használni. A 14. § (2) bekezdése szerint a már állományban lévő eszközök értékcsökkenését az állományba vételkori számviteli törvényi szabályok szerint kell elszámolni. Tehát a 2013. 01. 01. előtt állományba vett eszközökre a korábban meghatározott kulcsokat kell alkalmazni, az nem módosítható? Az új előírás szerint az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem térhet el, a 2013. 01. 01. előtt állományba vetteknél viszont eltérhet?

Kérdés: A szállító a szoftvert a számítógéppel együtt, annak az árába beépítve számlázta. A számlából arra lehetett következtetni, hogy OEM szoftver beszerzése valósult meg. Informatikai szakemberek szerint az OEM szoftverlicence ahhoz a számítógéphez van véglegesen hozzárendelve, amelyre a szoftver telepítették. Ez esetben mi a helyes számviteli elszámolás? A szoftver használati jogát a tárgyi eszköz értékében kell számításba venni? Vagy az immateriális javak között vagyoni értékű jogként? Ez utóbbi esetben a szoftver, a számítógép bekerülési értékét a társaság szakemberei a szokásos piaci ár alapján meghatározhatják?

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a domainregisztráció díját, ami két évre szól, valamint a hozzá kapcsolódó tárhelyszolgáltatás díját, ami egyéves díj?

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?

Kérdés: Lehetséges-e egy Magyarországon bejegyzett kft. offshore cégben lévő üzletrészét apportálni egy másik magyarországi kft.-be, amely szintén üzletrész-tulajdonos a szóban forgó offshore cégben? A két üzletrész együtt az offshore cégben többségi részesedést jelent. Ha lehetséges, miként határozható meg az apportérték?

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!