Számítógépre vásárolt program

Kérdés: A 2003. évben vásárolt 110 E Ft bruttó értékű számítógépre 2010 novemberében az alapprogram használatát kiteljesítő programot vásároltunk 31 E Ft értékben. A gép 33 százalékos értékcsökkenési leírással már nullaértékű. Rá kell aktiválni a gépre, mert rendszerprogram? Vagy mégsem, és akkor azonnal leírhatom, mert később bármelyik gépre rátehetem? Ha aktiválni kell, akkor hogyan számolom el a 2010. évi értékcsökkenést? A tárgyévben egyszerre? Vagy meg kell bontani a ráaktivált értékkel növelt bruttó értéket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó választ nem az dönti el, hogyan nevezika programot, illetve az, hogy azt rendszerprogramnak jelölik. A kérdésbenleírtakból (az, hogy több gépre is felszerelhető, használható) az következik,hogy szoftverről van szó. Ha viszont szoftver, akkor fontos az is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Bérelt szoftver betanulási költségei

Kérdés: Társaságunk mérnöki tervezési tevékenységet végez, amelynek ellátásához szoftvert bérelünk. A bérelt szoftver használatát tréning során tanulják meg a tervezők. Kérdés, hogy a bérelt szoftverhez kapcsolódó tréning költség vagy szellemi termék?
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdező pontosan fogalmazott, és tényleg szoftverbérletrőlvan szó (a bérleti szerződés szerint a szoftver használatáért időarányosanbérleti díjat fizetnek), akkor a tréning, a betanítás költségei a felmerülésidőszakában az eredményt terhelik, és a megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a kérdésből nemállapítható meg egyértelműen, hogy valóban nincs kapcsolt vállalkozásijogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja ötkülönböző esetet sorol fel kapcsolt vállalkozásként. A kérdésben ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Szerzői jogdíjak áfája, elszámolása

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a következő feltételezésekkel élünk: a szerzőijogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásai figyelembevételével történik akülföldi szerzők jogdíjának fizetése, továbbá azok az ügynökségek, amelyekkelkapcsolatban állnak, a szerzővel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdést pontosítani kell. Az egyénivállalkozó egyéni céget alapíthat, de az egyéni vállalkozó egyéni céggé nemalakulhat át.1. Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál keletkezettés jogszerűen elhatárolt veszteséget a Tao-tv. előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a 2010. január 1-je utánielőírások (a 2009. évi CXV. törvény) szerint az egyéni vállalkozás nemalakulhat át egyéni céggé. Az új elő­­­írások szerint az egyéni vállalkozóegyéni céget alapíthat az egyéni vállalkozói tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Szoftverek selejtezése

Kérdés: Társaságunk olyan területen tevékenykedik, ahol kötelezően alkalmazandó szoftverekkel kell a tevékenységüket végezni. Ezen szoftverek köre időnként változik, így a meglévők később nem használhatók. Ezen szoftverek között vannak még értékkel rendelkezők, illetve nullára leírtak is. Mi a teendő a szoftverek kivezetésénél? Ténylegesen nem eladhatók, a forgalmazó nem vásárolja vissza. A selejtezésnél fizikailag mi a teendő? Azon szoftverek esetében, amelyeket a számítógépre telepítve vásárolunk meg, és a számítógép javíthatatlan meghibásodása miatt selejteztük, a szoftvert illetően milyen kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a szoftvert – akár szellemitermék, akár vagyoni értékű jog – az immateriális javak között kell kimutatni,bekerülési értékét a várható hasznos élettartam alatt terv szerinti értékcsökkenésileírás elszámolásával kell csökkenteni.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Könyvek elektronikus formában

Kérdés: Kiadónk elkezdte az online termékek fejlesztését. Egyes, eddig papíralapú könyveinket interaktív elemekkel, feladatokkal, megjegyzési lehetőségekkel kiegészítve, elektronikus formában teszi elérhetővé a világhálón (ibook), hozzáférési díj ellenében. A fejlesztés évében viszonylag magas költségek merülnek fel, de alacsony bevételek, a következő években éppen fordítva. Az idő elteltével újabb és újabb kiadványok kerülnek majd fejlesztésre. Kérdéseink: az online termék termék vagy szolgáltatás; hogyan kell könyvelni a fejlesztési költségeket: az adott év eredménye terhére, vagy készletre venni, vagy immateriális jószágként kimutatni; a hozzáférési díjat el lehet-e határolni; hány százalékos áfa terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az következik, hogy a már meglévő papíralapúkönyveiket kívánják elektronikus formában elérhetővé tenni. Ennek abból aszempontból van jelentősége, hogy a tankönyvek világhálón való elérhetővétételéhez a fejlesztés költségein túlmenően a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Haszonélvezeti jog

Kérdés: A társaság haszonélvezeti jogot vásárol. A konstrukció: a társaság magánszemély tulajdonosai megvásárolnak egy ingatlant, míg az általuk alapított kft. ezen ingatlan haszonélvezeti jogát szerzi meg. A haszonélvezet alapításáért az eladó ingatlan tulajdonosa részére a vevő kft. ellenértéket fizet. A vétel és a haszonélvezeti jog alapítását követő évben a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. Kérdésünk, a végelszámolás során mi a teendő a haszonélvezeti joggal? Hogyan vezetjük ki a könyvekből, keletkezik-e a magánszemély tulajdonosoknak adófizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Ptk. 157-159. §-aiban foglalt előírásokra istekintettel kell lenni.A haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult (az adott esetbena kft.) a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja,használhatja és hasznait szedheti. Ennek fejében az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Apport áfája

Kérdés: Kft.-nk árut és tárgyi eszközt adott át apportként egyik kapcsolt vállalkozásának. Az általunk fizetendő áfát a másik cég átvállalhatja-e, ha igen, akkor milyen dokumentum alapján? Hogyan kell könyvelni az áfafizetési kötelezettség átengedését?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Áfa-tv. 17. §-ának (1)bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásáhozfűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbelihozzájárulásként (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
1
17
18
19
33