Csomagban értékesített vetítési jog

Kérdés: Egy társaság televíziós csatornát üzemeltet. A csatornán vetített filmek, filmsorozatok licencét a licenctulajdonosok "csomagban" értékesítik: egy szerződésben számos film, illetve filmsorozat vetítési joga kerül értékesítésre. A csomagban lévő filmek vetítési jogát különböző időpontokban kezdődő és végződő, rendszerint 2 vagy 3 éves időszakra (jogperiódusra) bocsátja rendelkezésre a jogtulajdonos. A szerződésben foglalt összesített jogdíj számlázására devizában, rendszerint több részletben (2-6 részlet), elhúzódva kerül sor, többnyire a jogperiódusok érvényességének első egy-másfél évében. Bár a szerződésben foglalt összes jogdíj filmekhez van rendelve – a filmek, a filmsorozatok egyedileg árazva vannak –, de az egyes jogdíjrészletek nem köthetők meghatározott filmekhez, hanem a szerződésben foglalt minden egyes film jogdíját arányosan tartalmazzák. A társaság a filmeket éven túli időszakban hasznosítja. Mi a helyes számviteli elszámolása, nyilvántartása az ilyenformán beszerzett licenceknek? További kérdés: az egyes megoldások esetén milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre a választ a kérdésben szereplővariációk egyike lényegében tartalmazza (a 3. módszer).A csatornán vetített filmek, filmsorozatok vetítési jogát alicenctulajdonosok csomagban értékesítik. Így a szerződésben foglaltösszesített jogdíj –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Nem használt programok kivezetése

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolástkövetően megváltozik, mert ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósanmár nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Vagyonadó – nagy értékű vagyontárgyak adózása

Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában – a 100%-os tulajdonában lévő – 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű – 100%-os tulajdonában lévő – üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?
Részlet a válaszából: […] Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló2009. évi LXXXVII. törvény (Nért.) II. fejezete tartalmazza a lakóingatlanokadóját. A 4. § szerint adóköteles a lakóingatlan (a lakásnak, üdülőnek minősülőépület, épületrész az ahhoz tartozó telekkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Csődeljárás során elengedett követelés illetéke

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?
Részlet a válaszából: […] Az elengedett követelés vagyongyarapodás annak, akinekkötelezettsége (tartozása) ezáltal megszűnt. Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény mint vagyoni értékű jogot definiálja a követelést (ingyenesszerzés esetén), azaz az ajándékozási illetéknek tárgya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Szén-dioxid-kvóta visszaadása

Kérdés: A szén-dioxid-kvóta visszaadásának könyvelésekor a ráfordításként történő elszámolása megosztható-e a rendkívüli, valamint az egyéb ráfordítások között annak arányában, ahogyan a visszaadott mennyiséget fedezi az államtól kapott kvóta, illetve a vásárolt kvóta?
Részlet a válaszából: […] Az állam által a cégnek ingyenesen juttatott szén-dioxid-kvótáta térítés nélküli eszközátvétel szabályai szerint a rendkívüli bevételekkelszemben kellett a vagyoni értékű jogok, illetve a vásárolt készletek közöttállományba venni. Hasonlóképpen kellett eljárni akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Fejlesztési tartalék, bérleti jog

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldása lehetséges-e bérleti jognál?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy attól függ, a bérleti jogmegszerzése milyen eszközhöz kapcsolódik. A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése alapján a fejlesztésitartalékot a lekötés adóévét követő négy (az évközi módosítás szerint hat)adóévben megvalósított beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 180. számában a 3759. kérdésre adottválaszunkban azt írtuk, hogy a tulajdonos (a tag) a bruttó osztalékot engediel, és így az elengedett osztalék teljes összege lesz azajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség alapja. A Számviteli Levelek 196.számában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt az ázsióval történő törzstőkeemeléshezkapcsolódó számviteli követelményekre szeretnénk a figyelmet felhívni. A Gt. 154. §-ának (1) bekezdése alapján a törzstőkefelemeléséről a taggyűlésnek kell döntenie a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Vagyoni értékű jog értékcsökkenése

Kérdés: A megbízó és a megbízott között 2008-ban létrejött szerződés szerint a megbízó átadja – állateledel-márkára vonatkozó – területi képviseleti jogait. A megbízó ezért egyszeri nettó 1760 ezer forint megbízási díjra jogosult. A szerződés 2009. 12. 31-ig érvényes. Amennyiben a megbízott ezen időpontig 48 tonna forgalmat realizál, a szerződés automatikusan egy évvel meghosszabbodik. Elszámolható-e a vagyoni értékű jog értékcsökkenésként egy összegben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! A kérdéshez kapcsolódóanpontosítás szükséges, a megbízó nem megbízási díjra jogosult, a megbízó részéresemmiféle szolgáltatást nem nyújtott, a megbízó valójában jogot értékesített. A megbízott által fizetett egyszeri nettó 1760 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Akkreditációs díj aktiválása

Kérdés: Szakközépiskolánk interaktívtábla-használati felnőttképzési programját akkreditáltatta. A program akkreditációs díja 70 E Ft. Ki lehet-e mutatni a program akkreditációs díját a vagyoni értékű jogok között?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy ki lehet mutatni, amennyiben az egy éventúl szolgálja a szakközépiskola tevékenységét. Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdéseszerint azonban a 100 E Ft egyedi beszerzési érték alatti vagyoni értékű jog ahasználatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
1
18
19
20
32