Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nehéz olyan kérdésben szakmai véleményt kialakítani, amely kérdésben (témában) a jogszabályi előírások nem differenciálnak, nem tesznekkülönbséget – az adott esetben a követelés elengedése vonatkozásában – a valós követelés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] A sokrétű kérdésre a témák és kérdések sorrendjébenigyekszünk válaszolni. Már a válaszadás elején megjegyezzük, hogy a felsoroltmunkák többsége építési-hatósági engedélyköteles építési-szerelési és egyébszerelési munka, ezért az Áfa-tv. 142. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a végelszámolásjogi szabályait a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VIII. fejezetetartalmazza, a számviteli elszámolására vonatkozó előírásokat pedig a 72/2006.(IV. 3.) Korm. rendelet részletezi, de az Art. számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Jövedelem közös tulajdon megszüntetése esetén

Kérdés: Közös tulajdon megszüntetésével (házasságfelbontást követően) kapcsolatos szerződés esetében a felek megállapodnak abban, hogy "xy" megváltási árat fizet "z-nek" 1/2-ed hányadú ingatlanrészéért. Ez a megváltási ár jövedelem lesz-e "z-nek", ill. "xy"-nál beszerzési értéknek számít-e majd, ha értékesíteni kívánná az ingatlant? Illetékköteles-e ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlannal összefüggésben akkor keletkezik adófizetésikötelezettség, ha megvalósul az ingatlan átruházása. Ingatlan átruházásából, avagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (véglegesátengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Térítés nélkül átvett földhasználati jog elszámolása

Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően igen! Van azonban néhány kérdés, amitmindenképpen tisztázni kell.A térítés nélkül átvett földhasználati jog forgalmi értékét– véleményünk szerint – az arra leginkább illetékes illetékhivatal állapítottameg. Ezen az értéken vették azt 2003-ban állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 59. számában az 1236. kérdésre adott válasz adózási következményeinek egy részét csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A lakásnak a társaság magánszemély tagja részére a piaci ár alatt történő értékesítése természetbeni juttatásnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A hosszabban idézett kérdés arra utal, hogy már az üzembe helyezés sem az Szt.-nek megfelelően történt.A tárgyi eszköz (az adott esetben az épület) üzembe helyezése az eszköz rendeltetésszerű használatbavételét jelenti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Ingatlan: illeték megosztása

Kérdés: Ingatlan vásárlásánál az épület és a telek értéke külön került a szerződésben meghatározásra. Az ingatlan után az illetéket arányosan megosztva kell az épületre, illetve a telekre könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint külön-külön főkönyvi számlán kell kimutatni a telek, illetve az épület értékét. Ennek indoka elsősorban az, hogy a telek jellemzően a hasznos élettartamon belül értékéből nem veszít, ezért utána terv szerinti értékcsökkenés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Késedelmesen megfizetett illeték

Kérdés: Egy társaság 1995 szeptemberében vásárolt egy épületet. A vagyonátruházási illetékről 2000 márciusában érkezett meg a határozat. A kifizetett illetéket 2000-ben az ingatlan értékét növelő tételként kell könyvelni, vagy 1995-re önellenőrzést kell végrehajtani? (1995-re vonatkozóan volt APEH-ellenőrzés.)
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 1996. december 31-ig hatályos 35. §-ának (1) bekezdése szerint a hatósági díjak és illetékek nem képezték a beszerzési költség (beszerzési ár) részét, azokat, és így az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó átírási (vagyonszerzési) illetéket is, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
3
4