Személyijövedelemadó-bevallás (eva)

Kérdés: A 0653-as bevallást, mint evás, mikor kell beadnom? 2007. 02. 15. vagy 2007. 05. 20.? (Van 2006-ban munkaviszonyos jövedelmem is, 2006. 08. 01-jétől főállású evás vagyok.)
Részlet a válaszából: […] Az Art. 1. sz. melléklete úgy rendelkezik, hogy aszemélyijövedelemadó-bevallást május 20-áig a vállalkozási tevékenységet nemfolytató magánszemély nyújthatja be, ha általános forgalmi adó fizetésére nemkötelezett. Tehát az egyéni vállalkozónak – még ha egyébként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Kapott előleg más cég számlájára

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt ügylet valójában nem engedményezés, hanemkötelezettségátvállalás. A kérdező cég helyett az előleget egy másik (nevezzük"B") társaság fizeti a kérdező szállítójának. A kérdező cégnek így a "B"társasággal szemben lesz kötelezettsége és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Marketingakció keretében tárgyjutalom

Kérdés: Az áramszolgáltató fogyasztói körében – marketingakció keretében – elektromos készülékeket tárgyjutalomként kisorsol. Hogyan kell elszámolni ezeket a készülékeket? (Az egyedi érték 20-50 ezer forint között van.)
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a marketingakciókeretében az elektromos készülékeket magánszemély fogyasztók között sorsoljákki. Ez esetben azt kell megvizsgálni, hogy a tárgyjutalomként kisorsoltelektromos készülék természetbeni juttatásnak minősül-e, vagy sem.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozónál a nem magánszemély (intézmény, gazdaságitársaság) részére adott – a kérdésben nevesített – eszközöket (ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdések végén kezdjük. Bár a kérdés nem utalrá, feltételezzük, hogy a marketingakcióval megcélzott fogyasztókmagánszemélyek. Az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.14. pontja szerint: adómentes természetbeni juttatás a kifizetőáltal üzletpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Eszközök bontási költségeinek elszámolása

Kérdés: Vállalkozásunk köteles átadni több épületét az önkormányzatnak. Az épületekben lévő berendezések egy részére azonban a továbbiakban is szükségünk van. Egy részüket selejtezzük, ezzel nincs is problémám. Mit kell csinálni azon eszközök bontási költségével, amelyeket ugyanolyan formában, csak egy másik épületben használunk tovább?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök (ideértve a tárgyi eszközöket is)megszüntetésével, bontásával kapcsolatos költségeket – főszabályként – afelmerülés időszakában, az eredményt terhelő költségként, az 5. számlaosztálymegfelelő számláin kell elszámolni, és mint ilyen költségeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Társasháznál visszatérés az egyszeres könyvvitelre

Kérdés: Amennyiben a társasház 2001. évtől saját elhatározásából áttért a kettős könyvvitelre, milyen feltételek fennállása esetén térhet vissza az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] A társasházak beszámolókészítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletrendelkezik. Ezen kormányrendelet 8. §-ának (6) bekezdése alapján az a kettőskönyvvitelt vezető társasház, amely saját elhatározása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Kiemelkedően közhasznú alapítvány adózása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú alapítvány által fenntartott szakközépiskola alapító okirata alapján iskolarendszerű nappali és levelező, valamint iskolarendszeren kívüli OKJ-szakképesítést adó képzések lebonyolításával foglalkozik. A finanszírozás részben költségvetési támogatásból, részben pályázatokon elnyert támogatásból történik. A rendszeren kívüli képzéseknél előfordul, hogy a tanulók tandíjat fizetnek. Helyesen járunk-e el, ha az iskolarendszeren kívüli képzéseket alaptevékenységet kiegészítő tevékenységnek tekintjük? Elnyertünk egy eszközfejlesztéssel kapcsolatos pályázaton 25 M Ft támogatást. A pályázat utófinanszírozású. Az iskola jelenleg nem rendelkezik ennyi pénzeszközzel. Kölcsönözheti-e kamatmentesen részünkre az összeget az iskolát fenntartó alapítványt létrehozó kft.?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy az iskolarendszeren kívüli képzés az alapítványalaptevékenységnek minősül-e, az alapító okirat alapján lehet eldönteni. Ha eztaz oktatást is közérdekű tevékenységként fogadta el a bíróság, akkor akérdésben leírt eljárás helyes, ha nem így fogadta el, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Ingatlanok átsorolása végelszámolás alatt

Kérdés: A társaság végelszámolása alatt át kell-e sorolni az ingatlant (üzemépület + ügyviteli helyiségek) akkor, ha a társaság vállalkozási tevékenységet már nem folytat? A végelszámolást azért nem lehet befejezni, mert a végelszámoló az adott ingatlant még nem tudta eladni. A kérdésre a válasz az iparűzési adó szempontjából fontos.
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás időszaka alatt is a hatályos Szt. előírásaiszerint kell eljárni, hacsak attól eltérően más jogszabály nem rendelkezik.Az Szt. 53. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján terven felüliértékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél (az ingatlannál) elszámolni akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
1
65
66
67
90