Óvadék elvesztése

Kérdés: Ha az óvadékot a kft. elveszíti, mert a szerződési időn belül felmondta a bérleti helyét (mert magas a bérleti díj), akkor hogyan kell azt könyvelni? Kihat-e ez az adóalapra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a Ptk. óvadékra vonatkozóelőírásai 2004. május 1-jétől lényegesen megváltoztak. Ez a kérdésben leírtakraadandó választ azonban érdemileg nem befolyásolja.Az óvadék a dologi biztosítékok egyik fajtája, amikor afelek abban állapodnak meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli előírásoknem változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Részvényértékesítés

Kérdés: Vállalkozásunk tulajdoni részesedést jelentő részvényt értékesít (a részvény nem tőzsdén jegyzett). Részvények névértéke: 30 M Ft, beszerzési értéke: 31 M Ft, eladási ára: 2 M Ft. Van-e társaságiadó-vonzata a részvényeladásnak?
Részlet a válaszából: […] A részvényértékesítés árfolyamveszteségét – a kérdésbenszereplő adatok alapján –, 29 M Ft-ot a pénzügyi műveletek ráfordításaként kellelszámolni. Ehhez adózás előtti eredménymódosítás önállóan nem kapcsolódik.Módosítani – növelni kell viszont – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Csomagban vásárolt követelés nyilvántartása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás (főtevékenysége faktorálás) "bizonytalan" work out követelést vásárol egy-egy csomagban. A követelés tartalmaz tőke- és kamatkövetelést is, de előfordulhat, hogy ennek bontása külön nem kerül meghatározásra. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a szerződés szerint az adóstól járó még nem törlesztett összeget kamatra és tőkére meg kell bontani? A befolyó vételár tekintetében a "csomag" összességében vagy egyedenként kell vizsgálni a megtérülést? A magánszemély részére elengedett követelést kell-e jelenteni az APEH-nak, ha a vállalkozás a követelést behajthatatlannak minősíti?
Részlet a válaszából: […] Az egy-egy csomagban vásárolt követeléseket a 0.Nyilvántartási számlák számlaosztályban követelésenként külön-külön ki kellmutatni: a követelés szerződés szerinti (még nem törlesztett) összege, a kölcsönbőlszármazó követelés – szerződés szerint – felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítvány költségeinek elszámolása

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú besorolású alapítvány könyvelője vagyok. Az alapítvány időskorúak gondozása céljából jött létre, és ezt a tevékenységet folytatja, vállalkozási tevékenysége nincsen. Működtetése normatív támogatásból, térítési díjak befizetéséből, illetve adományokból történik. Naplófőkönyvben könyvelünk, amelyben az alapítvány és az idősek ellátási költsége együtt szerepel. Helyes-e ez így? Ugyanis amikor az NCA-támogatásból a bérköltség fedezetére kértünk és kaptunk támogatást, az elszámoláskor az idősek ellátását biztosító dolgozók bére nem tartozhatott ebbe a bérköltségbe, de ez igaz volt az energiaköltségre is. Helyesen tettük, hogy az alapítványnál felmerült összes költséget összevontan kezeltük?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány, a közhasznú alapítvány beszámolási éskönyvvezetési sajátosságairól, az Szt.-ben leírtaktól eltérő előírásokról a224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm. rendelet szerint akérdésben szereplő alapítvány egyszerűsített beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemély által nyert utazás elszámolása

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mivel a nyereményegzotikus utazás, azt csak természetes személy veheti igénybe, az egzotikusutazás elszámolása attól függ a számvitelben, a társasági adóban, miként ítélimeg azt az Szja-tv.Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének jb) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
Kapcsolódó címke:

Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem értelmezett a cégvagyon,így a saját személyes tulajdonában lévő ingatlant nem tudja az egyénivállalkozásának eladni. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a bontás és az építésköltségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjasklub támogatása

Kérdés: Polgármesteri hivatal támogatása intézményünkön keresztül kerül a nyugdíjasklubhoz. A támogatást kirándulás alkalmával belépőjegyek kifizetésére használták fel. Az elszámoláshoz erről kaptunk számlát. Milyen számlára könyveljük (1100 Ft/fő 1 db belépőjegy)? Reprezentáció, természetbeni juttatás, adózni kell-e utána vagy egyéb?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjasklub által történő juttatás adómentes lehet abbanaz esetben, ha a klub mint társadalmi szervezet (egyesület) közhasznúminősítést szerzett, és a belépőjegy juttatása a társadalmi szervezet létesítőokiratában rögzített közhasznú céljával összhangban történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. általános szabálya szerint költségnek avállalkozási tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a vállalkozóibevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évbenténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.
1
68
69
70
91