903 talált cikk a vállalkozási tevékenység kifejezésre

Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?

Kérdés: A kft. telephelyén kutya látja el az őrzés feladatát. A kutyatartás költségeinek elszámolásához milyen nyilvántartás szükséges? És milyen kiadások számolhatók el költségként?

Kérdés: Egy társasház bérbeadási tevékenységből árbevételhez jut. Bérbead tantermeket oktatás céljára, falfelületeket reklám céljára, és bérleti díjat szed a társasházon elhelyezett erősítőantennák után. Kell-e a társasháznak a bérleti díj bevétele után helyi adót fizetnie? És ha igen, akkor építmény- vagy iparűzési adó fizetésére kötelezett?

Kérdés: Hirdetési szolgáltatást megrendelő – számlát befogadó – társas és egyéni vállalkozók a fizetési kötelezettségüknek – többszöri felszólításra – nem tesznek eleget. Peresítünk. Időközben kiderül, hogy a megrendelő megszűnt, illetve nem található. A BM-nyilvántartó nem tud információt adni. Mi a legjobb megoldás?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?

Kérdés: Egyesületi formában működő biztosító tagjai 5 évre választott küldöttek, akik az évente 3-4 alkalommal ülésező küldöttgyűlésen történő részvételre tekintettel átalányban, költségtérítésben részesülnek, költségeik (utazás, szállás, étkezés) bizonylatolása nélkül. Az átalányt a biztosítóegyesület által elfogadott normák alapján nyújtják. Kifizethetők-e e költségek igazolás nélkül? Hogyan számolja el ezt a biztosítóegyesület? Milyen adó- és járulékfizetés terheli e kifizetéseket?

Kérdés: A társaság rádiótornyok karbantartásával foglalkozik az ország területén. A munkát alvállalkozók bevonásával végzi (egyéni vállalkozó, bt.). A szerződés alapján a társaság biztosítja a szállást, védőfelszerelést, személygépkocsit és esetenként alpinistaoktatást. A Tao-tv. szerint elismert költségnek minősülnek-e ezek a kiadások? Terheli-e szja, és az áfa levonható-e?

Kérdés: Jogerős bírósági határozat a kft.-t nagy összegű kártérítésre kötelezte 2004-ben. A kft. ezen kártérítést továbbháríthatja a nagykereskedő cég felé. Mivel 2004-től az Szt. szerint a kft.-nek akkor is kell könyvelnie, ha nem történt fizetés, emiatt a mérleg szerinti eredménye veszteség lesz. Elhatárolhatja-e a kft. az általa fizetendő kártérítést olyan mértékben, amilyen mértékben azt a nagykereskedelmi cégtől meg fogja kapni?

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?