Saját gépjármű javítása saját műhelyben

Kérdés: Gépjárműjavítással foglalkozó cég a saját gépjárművei szervizelését, javítását is végzi. Hogyan kell a számvitelben és az adózásban (áfa, tao) e gazdasági eseményeket kezelni, figyelemmel arra is, hogy e járművek között olyan személygépkocsi is van, amely után a vállalkozás megfizette a cégautóadót?
Részlet a válaszából: […] A saját gépjármű javítási költségét a vállalkozás aköltségei között számolja el, jellegének megfelelően (pl. anyagjellegűráfordítás, személyi jellegű ráfordítás). Ez a költség jellemzően (hacsak nincsolyan körülmény, amely ezt kizárja) a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Sportszervezet vállalkozási tevékenysége

Kérdés: A sporttörvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti." Kérdés, hogy a költségtérítés után van-e adófizetési kötelezettsége a sportszervezetnek?
Részlet a válaszából: […] A sporttörvény 16. §-ának (1) bekezdése szerint asportegyesület – az e törvénybn megállapított eltérésekkel – az Ej., illetve aPtk. szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynekalaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Amatőr sportolókkal kapcsolatos áfa

Kérdés: A cég ügyviteli szolgáltatást végez sportegyesületnek (a továbbiakban FC), utánpótlás-neveléssel foglalkozik, játékosaival (12-18 éves) kizárólag amatőr szerződéseket köthetnek. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 22. pontja szerint az amatőr sportszolgáltatás tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatás. Tekintettel arra, hogy az FC-nek csak amatőr sportolói vannak, az amatőr sportolók edzésével, versenyeztetésével felmerült költségek áfáját az egyesület visszaigényelheti-e?
Részlet a válaszából: […]

Nem. Az egyesület nem profitorientált, vállalkozási tevékenységet folytató szervezet, így sportszolgáltatásai után áfát nem fizet, cserébe ugyanakkor áfalevonási joga sincs [Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja].

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Lekötött betét kamata egyéb szervezetnél

Kérdés: Az "egyéb szervezet" egyszeres könyvvitelt vezet. Vállalkozási tevékenységet nem folytat, csak a befizetett tagdíjak és bankkamatok jelentik a bevételt. A mérlegben szerepeltetni kell-e a december 31-én pénzügyileg még nem realizálódott lekötött betét kamatát, illetve a 2004. évi gépkocsihasználat költségét, ami csak 2005-ben került kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] Az egyszeres könyvvitelt vezető "egyéb szervezet" a224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleget, 2.számú melléklete szerinti eredménylevezetést, ha közhasznú egyéb szervezet, akkor3. számú melléklete szerinti eredménylevezetést köteles készíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról azönkormányzat és az önkormányzat leányvállalatai között, így nem kell erre tekintettela beszámolóban adatokat (például kapott osztalék, kapott kamat) kimutatni (akapcsolt vállalkozástól kapott árbevételt egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének és használatbavételének (az értékcsökkenési leírás egyösszegű elszámolásának) könyveléséről kérnék tájékoztatás.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló anyagieszközök tartoznak a tárgyi eszközök közé. A tartósan történő használat, az egyéven túli szolgálat minősítése az eszköz beszerzése időpontjához kapcsolódik. Mivel a kis értékű – 50 ezer forint egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. egyik tagja részére korengedményes öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra megállapított összeget (amelyet a nyugdíjfolyósító nyugdíjra és postaköltségre megosztva, évenkénti bontásban közölt) a munkáltató átvállalta. A kft. által átvállalt nyugdíj és postaköltség a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Az időbeli elhatárolást hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Korengedményes nyugdíjazás esetén az öregségi nyugdíjkorhatáreléréséig terjedő időszakra megállapított, a munkáltató által átvállaltösszeget a kft. a 181/1996. Korm. rendelet alapján fizeti. E rendelet szerint akifizetett összeget a költségek terhére kell elszámolni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Tartozásátvállalás vagy sajátos kölcsönnyújtás

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdést megalapozó körülményeket hosszabban idéztük, mert azok esetenként nélkülözik a számviteli elszámoláshoz a szükséges, megfelelően megalapozott bizonylatolást. Ebből következően, a kérdésben megadott – de nem idézett – számviteli elszámolás sem mindenben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Lakáscélú támogatás a társaságiadó-alapnál

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a munkáltató a munkavállalónak lakásvásárás, -építés céljára adómentesen nyújthat vissza nem térítendő támogatást. 2004. évben ez a juttatás a Tao-tv. 3. számú melléklete alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete B) fejezetének 3. pontja alapján a munkavállalónak lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. Így annak a Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Visszajáró foglaló

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott iránymutatás alapján a Ptk. előírása az elvesztett foglalóra és a foglaló kétszeresére egyaránt vonatkozik. Így az abban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha a szerződés a foglalót adó félnek felróható okból következett be.A társaságiadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
1
70
71
72
89