Kockázati felelősségbiztosítás díja

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére kockázati felelősségbiztosítást kötöttünk, ami a nyugdíjba vonulással egyidejűleg lejár, a biztosító a lejáratkor visszafizetést nem teljesít. A biztosítást halál, illetve baleset esetére kötöttük, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége és gyermekei. Miként kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartozik a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja. Az elszámolás feltétele a biztosítóval kötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Tárgyi eszközök minősítése

Kérdés: Cégünk egy besugárzóberendezést épít. A tűzjelző riasztórendszer, a túlnyomást biztosító szellőző-, légkondicionáló rendszer, a megfigyelőkamera-rendszer, valamint a belső telefonos, számítógépes hálózat az épülettel azonos módon, vagy mint gépek-műszerek, külön amortizálandók?
Részlet a válaszából: […] A kérdést bevezető mondat (besugárzóberendezést építenek) már egyértelműen meghatározza, hogy az ezt kiszolgáló berendezéseket külön-külön kell a tárgyi eszközök között állományba venni, azok önálló funkciót látnak el.Ha a technológiához nem kapcsolódnának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Építkezést végző külföldi vállalkozó adózása

Kérdés: Egy holland társaság Magyarországon építkezési tevékenységet végez be nem jegyzett telephelyen. A telephely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, de nem alanya az Szt.-nek. Jól tudjuk-e, hogy a be nem jegyzett telephelyet könyvvezetési kötelezettség nem terheli? Mi alapján kell meghatározni az adó alapját? Mikor kell beadni a társaságiadó-bevallást? Mi számít egy üzleti évnek, a naptári év, vagy az alakulás utáni 12 hónap? A telephely egy, már a holland cég által korábban nyitott bankszámláját jelentette be az adóhivatalhoz. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] A be nem jegyzett telephely valóban nem tartozik az Szt. hatálya alá, de az adókötelezettségéhez az Art. [33. §-ának (3) bekezdése] előírja, hogy a külföldi vállalkozó [azaz az a külföldi személy, amely telephely útján végez vállalkozási tevékenységet, és amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Tárgyi eszköz selejtezésekor adóalap-korrekció

Kérdés: A selejtezéskor elszámolt, terven felüli értékcsökkenést elismeri-e a Tao-tv.? Milyen jogcímen, milyen összeggel kell selejtezéskor a társaságiadó-alapot növelni, csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] A selejtezéskor elszámolt terven felüli értékcsökkenést a Tao-tv. nem ismeri el. Tekintettel arra, hogy ilyenkor a tárgyi eszköz, az immateriális dolog kikerül az adózó nyilvántartásából, és emiatt a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási értékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Társadalmi szervezet, alapítvány megszűnése

Kérdés: Milyen számvitellel és adózással kapcsolatos feladatokat kell elvégezni egy nem közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató, egyszeres könyvvitelt vezető, 2003-ban megszűnő szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet 6. §-a szerint az egyéb szervezetek a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az üzleti év könyveinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az első két kérdésre a válasz röviden: nem!Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Egyéni vállalkozó öröksége

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. hatályos szabályai szerint az egyéni vállalkozó halálát követően a vállalkozói tevékenységnek az özvegye vagy az örököse által történő folytatása esetén az özvegy, az örökös minősül egyéni vállalkozónak, azzal, hogy a vállalkozói tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Cél szerinti, közhasznú tevékenység

Kérdés: A közhasznú szervezeteknek elkülönítetten kell nyilvántartaniuk a közhasznú, a cél szerinti, a vállalkozási tevékenység közvetlen költségeit, valamint azokat a költségeket, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak sem a közhasznú, sem a vállalkozási tevékenységhez. Mi a különbség a közhasznú és a cél szerinti tevékenység között? Hová kell besorolni a felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] A Khsz-tv. 26. §-ának b) és c) pontja tartalmazza a cél szerinti, illetve a közhasznú tevékenység fogalmát.Cél szerinti tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt cél elérését közvetlenül szolgálja.Közhasznú tevékenységek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Készlet vagy tárgyi eszköz a mintadarab?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz viszonylag rövid, és a kívülálló számára is hasznosítható legyen.Az áruminták besorolásánál, azok minősítésénél az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében leírtakból kell kiindulni, figyelemmel az Szt. 28. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Magánszemélynél bérbeadás áfája

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 68. számában lévő 1424. kérdéshez, ha az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő üzlethelyiséget az egyéni vállalkozó magánszemélyként adja bérbe, a bérleti díj számlázása során fel kell-e az áfát számítani? És ha igen, az áfa befizetése a vállalkozói adószámon történik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő egyéni vállalkozó jövedelmei után a szja tekintetében eltérő módon – vállalkozási tevékenysége után egyéni vállalkozóként, bérbeadása után magánszemélyként – adózik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az áfa szempontjából is eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
1
74
75
76
89