2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó, Eva-tv. szerint adózó bt. 2013. 01. 01-től átjelentkezett a Kata-tv. hatálya alá. Az evás időszakban nem keletkezett eredménytartaléka. Az evás időszak előtti eredménytartalékát a 16%-os osztalékadót kiváltó adóval 3 év alatt fizet meg. A 2012. évi mérlegben szerepeltetni kell-e az evás időszak előtti eredménytartalékot, vagy elő kell írni osztalékkifizetésként?

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja, országszerte. Van-e telephely-bejelentési kötelezettsége a bérbe adott ingatlanai összes címére?

Kérdés: Kedvezményes átalakulással egy cégből kiválással öt cég lett. Amelyből a kiválás történt, könyvvizsgálatra kötelezett volt. A kiválás után mind az öt céget könyvvizsgáltatni kell, vagy csak azt, amelyik a bevételi értékhatárt túllépi?

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?

Kérdés: Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó bt. helyesen jár-e el a következő esetekben? A saját alkalmazottal végzett takarításnál a felhasznált tisztítószereket anyagköltségként számolja el. Őrzést, portaszolgálatot, javítási, karbantartási szolgáltatást, amelyet más vállalkozótól vásárol meg, közvetített szolgáltatásként mutatja ki. Ingatlanok felújítása, átépítése esetén a felhasznált alapanyagokat anyagköltségként, a számlázott építési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként, a fentiekhez kapcsolódó bútorok, eszközök beszerzését elábéként számolja el. A kimenő számlákon szerepel, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz".

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?

Kérdés: Néhány éve társaságunk megvásárolta egy zrt. részvényeit. A zrt. egy korábbi ÁFÉSZ-ből alakult, sok kis tulajdonossal. Társaságunk a nagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosoktól felvásárolta részvényeiket. Néhányan elutasították ajánlatunkat, ők továbbra is a zrt. tulajdonosai. Néhány részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonost nem tudtunk utolérni. Mit lehet tenni ezeknek a tulajdonosoknak a tulajdonrészével? Milyen jogi és azt követő számviteli feladataink lehetnek a rendezés során?

Kérdés: Társaságunk bérbe ad egy ingatlant a gépekkel együtt. Az ingatlanon található egy háztartási méretű kiserőmű, amely által előállított áram biztosítja a bérlő által használt gépek áramellátását. A hiányzó energiát az áramszolgáltató biztosítja. A kiserőmű által előállított energiát társaságunk kiszámlázhatja-e a bérlőnek? Ha igen, a kiszámlázott energia egységára meg kell-e egyezzen az áramszolgáltató egyetemes szolgáltatási díjtételével, vagy a villamos energiáért fizetendő átlagos villamos energia termékárnak megfelelő ár lehet a számlázott egységár? Adja bérbe a kiserőművet, mint berendezést, olyan mértékű bérleti díjért, amely biztosítja az eszköz bekerülési értékének az elhasználódási idő alatti megtérülését?