2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?

Kérdés: Tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó, vissza nem térítendő támogatás elhatárolásának feloldásánál mi a helyes eljárás a következő esetekben? Tárgyi eszköz beszerzés 10 000 E Ft, maradványérték 1500 E Ft. Kapott vissza nem térítendő támogatás 5000 E Ft. A kapott támogatást el kell határolni, és a támogatásintenzitásnak megfelelő arányban az értékcsökkenés elszámolásakor fel kell oldanom a költségekre eső támogatást a bevételek közé. Mikor járok el helyesen: ha a teljes eszközbeszerzés értékéhez viszonyítom a támogatást, és az elhatárolt támogatás összegéből az értékcsökkenés támogatásintenzitásával számolt arányát oldom fel, vagy az értékcsökkenés százalékának megfelelő összeget oldok fel évente a teljes támogatásból, vagy a maradványértékre jutó támogatás arányos összege ott marad az elhatárolások között, amíg az eszköz a könyvekben szerepel, és csak az azon felüli rész kerül mindig arányosan feloldásra? A másik A pályázat fenntartási időszaka alatt a támogató hatóság szabálytalanságot állapított meg. Ezért a 3 évvel korábban kiutalt támogatás összegét korrigálták, előírtak 2000 E Ft visszafizetési kötelezettséget. Hogyan kell kezelni az előző bekezdés szerinti elszámolást? A visszafizetett összeggel csökkentett rész alapján számolunk egy új támogatásintenzitási hányadot, és azt követően (és nem visszamenőlegesen) az új hányadnak megfelelően oldom fel a halasztott bevételt?

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat önszámlázással kapcsolatban. Az egyik partnerünk szeretné helyettünk kiállítani a számlákat, bevezetni az önszámlázást. Ezek a számlák a mi könyvelésünkben hogyan fognak szerepelni?

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?

Kérdés: Ügyfelem pénzváltási tevékenységet kezdett. Egyik pénzintézettel szerződést kötött, melyben szerepel ugyan számviteli elszámolásra iránymutatás, de nem teljes körű. Hogyan kell elszámolni a konkrét valutaváltást? 0. számlaosztályt kell kialakítani, és ott könyvelni? Nem találtam erre szakmai anyagot.

Kérdés: Egy olyan faház, amely nincs egybeépítve az alapjával, tehát hasonló, mint egy kutyaház, felemelhető és változtatás nélkül áthelyezhető, milyen rendeltetésű tárgyi eszköznek minősül, és mennyi a terv szerinti értékcsökkenése a Tao-tv. szerint?

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.

Kérdés: A munkavállalónak továbbszámlázott autópálya-matrica díját közvetített szolgáltatásként kell elszámolni?