176 cikk rendezése:
71. cikk / 176 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
72. cikk / 176 Importáru számlájának könyvelése
Kérdés: 2012. év novemberében importáruról kaptunk számlát Kínából. Az áru ellenértékét átutaltuk, az áru viszont csak 2013. január 8-án érkezett meg, ekkor vámkezelték. Ezt a számlát 2012-re könyveljük, mint úton lévő árut?
73. cikk / 176 Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
74. cikk / 176 Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon
Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
75. cikk / 176 Környezetvédelmi termékdíj (áfa)
Kérdés: A szállítótól polietilénzsákot vásároltunk. Az egyszerűsített számlában a szállító feltüntette a termékdíj összegét a következők szerint: "a termékdíj összege 1000 Ft a bruttó árból". Az áfabevallásban a zsákok után a levonható áfa alapja a termékdíjat is tartalmazó érték, vagy a termékdíjjal csökkentett érték?
76. cikk / 176 Szellemi termék bekerülési értéke
Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
77. cikk / 176 Konténerek besorolása, amortizációja
Kérdés: A kft. egy öltözőkonténert és egy portakonténert vásárolt 2011 decemberében abból a célból, hogy több éven keresztül bérbe adja azokat üzleti partnerének. A konténerek használtak, 4 évesek, acélvázból és acéllemezből állnak. Az öltözőkonténert a kft. telkén, a partner által bérelt üzemcsarnok mellett helyezik el. A konténerbe a földből vizet és elektromos áramot is vezetnek (a konténerben öltözni és zuhanyozni lehet). A másik konténert is a telekre helyezik, kap vizet és áramot. A konténereket a kft. 12. 29-én használatba vette. A konténerek milyen vámtarifaszám alá sorolhatók? A kft. melyik tárgyi eszköz kategóriában tarthatja nyilván? Milyen leírási kulcsot kell alkalmazni az Szt., a Tao-tv. szerint?
78. cikk / 176 Egyéni vállalkozás megszűnésének bejelentése
Kérdés: Hogyan kell eljárni megszűnés bejelentése kapcsán egyéni vállalkozó esetén?
79. cikk / 176 Cukrászsütemények áfája
Kérdés: Hivatkozva a NAV honlapján 2011. 06. 07-én és 2009. 10. 16-án megjelent, cukrászsütemények értékesítésekor alkalmazandó adó mértékéről tárgyú tájékoztatókra, kérem véleményüket az alábbi konkrét esetre. Irodánk egyik ügyfele csomagolt cukrászsütemények gyártójaként azokat viszonteladók részére értékesíti. A VTSZ 1905.90 szám alapján cukrászsüteményeknél 18%-os áfakulcsot alkalmaznak. Kérem véleményüket, hogy a fentiekben hivatkozott tájékoztatások alapján 2011. 07. 01-jétől a cukrásztermékek gyártójaként a nagykereskedelmi értékesítéseink során 18 vagy 25%-os áfakulcsot kell alkalmaznunk, illetve kell-e vizsgálnunk, hogy a terméket helyben fogyasztják-e vagy elviszik?
80. cikk / 176 Termőföld-bérbeadás
Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
