166 talált cikk a vásárolt készletek kifejezésre

Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?

Kérdés: A bt. nem a bankban köti le a pénzét, hanem vett egy telket a Balatonnál. Építeni nem fog, hanem pár év múlva haszonnal továbbértékesíti. Hova kell könyvelni? Készlet vagy befektetés a 3. számlaosztályban? Hogyan számolandó el a telek körbekerítése, a fűnyírás, a víz- és áramdíj? Az áfa visszaigényelhető?

Kérdés: Ha egy továbbszámlázott szolgáltatás 2010. december 5-től 2011. 01. 28-ig tart, és három egymástól elkülöníthető részteljesítést számláznak, egyet decemberben, kettőt januárban, mind a bejövő, mind a kimenő számla vonatkozásában, akkor el kell-e határolni? Ha igen, akkor 2010-re kell áthozni a 2011. évi részt, vagy 2010-ről kell 2011. évre átvinni? Vagy mivel a részszámlázás alapja alátámasztott (szerződésben meghatározott készültségi fok szerint), az első rész 2010. évi, a többi pedig 2011. évi?

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!

Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?

Kérdés: A kft. közvetített szolgáltatást nyújt egy bt.-nek, nyílászárók cseréjét vállalta, de a munkát alvállalkozó fogja elvégezni. Az alvállalkozó a munkát decemberben kezdi és januárban fejezi be. Az alvállalkozó három ütemben, részteljesítésként állítja ki a számlákat, amelyből az első decemberi. A kft. viszont decemberben kiállítja a teljes összegről a számlát, amelyet a bt. ki is fizet még decemberben. Helyesen jár el a kft.? Kiállíthatja-e a teljes összegű számlát, ha a teljesítés még csak részleteiben történt meg? Hogyan kell elhatárolni a bevételeket és a költségeket a kft.-nél?

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?

Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?