Találati lista:
61. cikk / 72 Követelések engedményezése, tartozásátvállalás
Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
62. cikk / 72 Követelés kompenzálása (eva)
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. vevőkövetelést mutatott ki 2004-ben. A 2005. évre bejelentkezett az Eva-tv. hatálya alá, amelyet az APEH elfogadott. A vevőkövetelést partnerrel kompenzálás útján rendezte 2005-ben, mivel ugyanazon partnerrel szemben szállítói számlája is volt. Ebben az esetben beleszámít-e a 2005. év 25 millió forintos evabevételi határába a kompenzálás útján rendezett vevőkövetelés?
63. cikk / 72 Fő- és melléktevékenység megítélése
Kérdés: Társaságunk egy szerződés keretében tenyészállatait bérbe adja az istálló és a legelő használatával együtt. A szerződés értelmében a tenyészállathoz kapcsolódó állami támogatást – mely a tulajdonosnak jár – átadjuk a bérlőnek úgy, hogy a vevőkövetelést csökkentjük a továbbadott összeggel. Ezen ingatlan bérbeadására is vonatkozik-e a 2004-es áfatörvény-módosítás idevonatkozó szabálya, vagy mint járulékos tevékenység, felveszi a tenyészállat-bérbeadási kulcsot? Az adott támogatásnak mi a megítélése az áfa- és a társaságiadó-törvény szerint?
64. cikk / 72 Követelés fejében átvett áruk értéke
Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
65. cikk / 72 Cash flow-kimutatás
Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
66. cikk / 72 Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor
Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?
67. cikk / 72 Tartozásátvállalás, követelésengedményezés
Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?
68. cikk / 72 Megkötött szerződések átvállalása
Kérdés: Egyéni vállalkozó megkötött szerződéseit hogyan tudja egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság átvállalni (követelés, kötelezettség átengedése-átvállalása)? Milyen feltételekkel oldható meg a probléma?
69. cikk / 72 Adóalap és pénzbefolyás kapcsolata évváltáskor (eva)
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. kiszámláz 2002. októberben, a bevétel nem folyik be év végéig, ám az áfát meg kell fizetnie utána. Az eva adóalapjába ez – a 2003-ban bevételi nyilvántartást vezető bt.-nél – hogyan számít bele? Ez évi (2002-es) bevétel, vagy majd a jövő évben, ha ténylegesen befolyik?
70. cikk / 72 Faktoring elszámolása az ügyféllel
Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?
