76 talált cikk a vevőkövetelés kifejezésre

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?

Kérdés: Egyéni vállalkozó megkötött szerződéseit hogyan tudja egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság átvállalni (követelés, kötelezettség átengedése-átvállalása)? Milyen feltételekkel oldható meg a probléma?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. kiszámláz 2002. októberben, a bevétel nem folyik be év végéig, ám az áfát meg kell fizetnie utána. Az eva adóalapjába ez – a 2003-ban bevételi nyilvántartást vezető bt.-nél – hogyan számít bele? Ez évi (2002-es) bevétel, vagy majd a jövő évben, ha ténylegesen befolyik?

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?

Kérdés: Társaságunk eladja vevőköveteléseit egy faktorálással foglalkozó cégnek. Milyen követelményei vannak az érintett illető vevőknek küldött egyenlegközlő leveleknek?

Kérdés: Külföldi vevőkövetelés esetén értékvesztést kell elszámolni év végén, amelyet a követelés könyv szerinti árfolyamán kell értékelni. Az elszámolt értékvesztést a későbbiek során vissza kell írni. A visszaírást milyen árfolyammal kell értékelni? A válasz azért is érdekel, mert a törvény szerint a visszaírás nem lehet több az értékvesztés összegénél. Ez a szabály a visszaírt devizaösszegre vonatkozik, vagy az értékvesztés forintösszegére is?